Magyarország megállítaná Szerbia EU-tagjelöltségét

Semjén Zsolt szerint "ha elfogadnánk a szerb restitúciós törvényt, a délvidéki magyarokat kollektíve fasisztának bélyegeznénk, és jogfosztott, másodosztályú állampolgárokká degradálnánk". A magyar álláspont szerint Magyarország Szerbia EU-tagjelöltségének a megállítására kényszerülhet a szerb kárpótlási törvény miatt.

Magyarország megállítaná Szerbia EU-tagjelöltségét
20090701morBelgradi varoskepek nándorfehérvári vár

Miután Boris Tadic szerb elnök hétfőn aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, Magyarország arra kényszerülhet: "megállítsa", hogy Szerbia európai uniós tagjelölti státuszt kapjon. Emberi jogi és nemzetpolitikai fundamentum ugyanis, hogy a kollektív bűnösség elfogadhatatlan – ez a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja is.

Semjén Zsolt KDNP-elnök, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes már a hétvégén jelezte Szabadkán: Magyarország mindent megtesz Szerbia csatlakozásáért, de az Európai Unió alapelvével, a legalapvetőbb emberi jogokkal és a magyarság érdekeivel ellentétes szabályozás esetén kénytelenek  átgondolni Szerbia tagjelölti státuszának kérdését. Semjén Zsolt akkor még bizakodó volt, és azt mondta: reméli, hogy erre nem lesz szükség, és a belgrádi törvényhozás módosítja a vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadhatatlan részeit, megnyitva ezzel a lehetőségét a magyar közösség kárpótlása előtt. Az anyaország kötelessége, hogy támogassa azokat a nemzetrészeket, melyek történelmi helyzetüknél fogva nehezebb helyzetben vannak - deklarálta a miniszterelnök-helyettes.

Hétfőn pedig Semjén Zsolt a Népszabadság kérdésére is megerősítette: Magyarország kénytelen lesz elgondolkodni azon, hogy Szerbia kaphat-e európai uniós tagjelölti státust, miután a belgrádi parlament döntése a vajdasági magyarokat tulajdonképpen kollektív háborús bűnösnek nyilvánította. A szerb restitúciós törvény ugyanis kizárja azokat (és leszármazottaikat) a kárpótlásból, akik a második világháborúban "a megszállók kötelékében" szolgáltak, azaz kizárná a vajdasági magyarságot a második világháború után kisajátított vagyon visszajuttatásából, illetve a kárpótlásból. Ezzel a KDNP szerint a vajdasági magyarok kollektív jogfosztást szenvednek el, nyilvánvalóan etnikai alapon. Hiszen például Horvátországban a vonatkozó törvény csak azokat az ott élő szerb állampolgárokat zárja ki a kárpótlásra jogosultak köréből, akik személyükben követtek el háborús bűnöket.

Semjén Zsolt szerint "ha hatályba lépne a szerb restitúciós törvény, azzal a délvidéki magyarokat kollektive fasisztának bélyegeznénk, és jogfosztott, másodosztályú állampolgároká degradálnánk".

Vajdasági reakció

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöksége hétfő este közleményben tudatta: sajnálattal vette tudomásul, hogy Boris Tadić köztársasági elnök aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt – olvasható a közleményben, amit Pásztor István, a vajdasági szervezet elnöke jegyez. A jogszabály október 6-án lépne hatályba. "Meggyőződésünk, hogy az egyéni felelősség elvét semmibe vevő törvény több ponton sérti az alkotmányt, továbbá összeegyeztethetetlen az Európai Unió alapértékeivel".

Az VMSZ elnöksége megbízta a párt parlamenti képviselőit, hogy kezdeményezzék az alkotmánybíróságnál a kollektív bűnösség elvét megerősítő jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.