A hat éve változatlan 38 650 forintos köztisztviselői illetményalap húszszázalékos emelését követelte a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szombaton, a fővárosban tartott demonstráción. A megmozdulást a Millenáris Park előtt, a rendezvényközpont területén ReGeneráció elnevezéssel megrendezett kormányzati karrierexpóval egy időben tartották, a három egyesülni készülő szakszervezeti konföderáció - a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége - támogatásával.

Arra is fel akarták hívni a figyelmet, hogy a jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett a fiatalok nem alapozhatják karrierjüket a köz szolgálatára.

A hat éve változatlan 38 650 forintos köztisztviselői illetményalap húszszázalékos emelését követelte a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ)szombaton, a fővárosban tartott demonstráción.

Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára a mintegy félszáz aktivista részvételével megtartott demonstráción azt hangsúlyozta: a rendszerváltás óta példa nélküli, hogy egy teljes kormányzati ciklusban változatlan a köztisztviselői illetményalap, és a 2014-es költségvetés tervezetében sem szerepel az emelése. A 20 százalékos béremelés pedig a büdzsé csupán néhány ezrelékét jelentené - mondta. Hozzátette: az illetményalap emelésének elmaradása miatt az elmúlt hat évben a közszolgálatban dolgozók reálbére 25 százalékkal csökkent. Ennek következtében egyre többen nélkülöznek és szegényednek el. Ha továbbra sem teljesítik követelésüket, további demonstrációkat tartanak, nem fogadható ugyanis el több száz ezer közszolgálati dolgozó egzisztenciális leszakadása - mondta a főtitkár.

Székely Tamás, az ASZSZ elnöke úgy vélekedett: Magyarország azon az áron teljesít jobban, hogy a közszolgálatban dolgozókat "megnyúzzák". Ezért is vált szükségessé a három nagy konföderáció egyesülése - jelentette ki.

Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke arról szólt, hogy Magyarországon súlyos a munkavállalók szegénysége és "botrányos", hogy sokszor még a teljes munkaidőben végzett munkáért kapott jövedelem sem elegendő a szerény megélhetéshez. A szakszervezetek 4,5 százalékos általános reálkereset-növekedést tartanak szükségesnek 2014-ben, és ezt fogják képviselni az erről szóló tárgyalásokon - jelentette ki.

Varga László a SZEF vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az érdekegyeztetés "befagyasztása" után Kelet-Közép-Európában Magyarországon "a legdurvább a szakszervezetek jogfosztása". Ezért a szakszervezetek egyesítése révén szerezhető vissza a dolgozók érdekérvényesítési ereje - mondta az elnök. A demonstráció résztvevői "+20 százalék" feliratú transzparenseket tartottak a magasba.

A közlekedésiek a helyzet mielőbbi rendezését követelve támogatják a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének mára szervezett úgynevezett gyorsreagálású demonstrációját is – szögezte le Nemes Gábor a KSZOSZ elnöke. Kijelentette, a közigazgatás folyamatos átszervezése nem lehet indok arra, hogy az alkalmazotti bérek reálértéke ennyire elmaradjon az átlagtól és a minimálbérből élőkre jellemző nehéz helyzetbe sodorja a köztisztviselőket.

Az áldatlan állapot azért is érthetetlen, mert a közigazgatás az állam számára is meghatározó terület, ahol ugyanolyan fontos a munkavállalók megbecsülése, a megfelelő munkakörülmények kialakítása, a bérszínvonal megőrzése, az egzisztenciális szempontok szem előtt tartása, mint bármely más területen. Nemes szerint a döntéshozóknak el kellene gondolkozniuk azon, hogy hagyhatták saját alkalmazottaikat kereseti átlagát a közmunkásokéhoz közelire alacsony szintre süllyedni - mondta.

Hozzátette: az MKKSZ dolgozóinak követelései megalapozottak, ezért a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége teljes mértékben kiáll a közigazgatásban foglalkoztatottak mellett és azonnali lépéseket sürget a kialakult feszültségek kezelésére.

Navracsics Tibor a Millenáris Parkban tartott kormányzati rendetvényen, a karrier-expón megnyitó beszédében közölte, hogy idén is meghirdetik a Magyar közigazgatási ösztöndíjprogramot. Ennek részeként a fiatalok Európa 32 országában, illetve több mint 70 magyarországi intézményben próbálhatják ki tudásukat, szerezhetnek tapasztalatot, építhetnek személyes kapcsolatokat, hogy aztán a minisztériumokban, háttérszervezetekben helyezkedjenek el.

Jelezte, eddig már több mint félezren vettek részt a programban, és most százan csatlakozhatnak hozzájuk.