Még mindig üresen áll Blum sukorói háza
Blum ellen közokirat-hamisítás miatt emeltek vádat. Bánáti szerint rossz a lakcímtörvény, ha mégsem, akkor viszont az ügyészségeknek százezrével kellene büntetőpereket indítaniuk. De eddig csak Blum került a vádlottak padjára.
A sukorói King’s City projekttel kapcsolatban folyó vizsgálatok és perek egyik mellékszálaként még 2009 decemberében kezdődött a Székesfehérvári Városi Bíróságon az a per, amelyben az izraeli-magyar kettős állampolgárságú Joav Blumot a fehérvári ügyészség közokirat-hamisítással vádolta meg. A vádirat szerint 2008 júniusában Blum valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, amikor állandó lakóhelyeként jelentette be a sukorói polgármesteri hivatalban az általa egy nappal korábban kibérelt – majd később megvásárolt – Kis utca 5. szám alatti ingatlant, holott sem a bejelentés időpontjában, sem azóta egyetlen percig sem lakott életvitelszerűen a házban. Ez azt jelenti, hogy a részére kiállított lakcímkártya valójában hamis.
Az ügyészség álláspontja szerint a tulajdonjog nem elegendő az érvényes lakcímbejelentéshez, ahhoz életvitelszerűen használni is kell az adott ingatlant.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke - aki a büntetőperben Joav Blumot képviseli -, kérdésünkre azt mondta, nem emlékszik arra, hogy az országban bárhol korábban ilyen jogcímen büntetőeljárást indítottak volna. Álláspontja szerint védence nem követett el bűncselekményt, mivel a hazai lakcímnyilvántartás nem bizonyítja az adott ingatlanon történő tényleges tartózkodást. Hozzátette azt is, nem ismer olyan jogszabályt, amely előírná, hogy a lakcímbejelentést meg kell előznie a beköltözésnek.
Bánáti János az idén tavasszal az Alkotmánybírósághoz fordult, beadványában egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartással kapcsolatos jogszabályok néhány paragrafusa alkotmányellenes, továbbá nincs megfelelően rögzítve, hogy miként lehet bizonyítani egy adott lakcímen történő életvitelszerű tartózkodást.
Bánáti kérdésünkre azt mondta: Magyarországon jelenleg százezrek élnek máshol, mint ahová ténylegesen be vannak jelentve – sokan egy parkolási igazolvány, egy beiskolázási körzet vagy az olcsóbb gépjárműadó miatt laknak papíron egész máshol, mint ahol ténylegesen életvitelszerűen tartózkodnak.
– Amennyiben ezt a jelenséget a vádhatóság bűncselekménynek tartja, akkor az elmúlt években hivatalból százezrével kellett volna közokirat-hamisítás miatt büntetőpereket indítani szerte az országban – teszi hozzá az ügyvédi kamara elnöke, aki szerint fiktív lakcímbejelentés miatt eddig kizárólag Joáv Blumot ültették a vádlottak padjára.
– Ez a per arról szól, hogy az ügyfelemhez köthető sukorói beruházás megtorpedózására a hatóságok megpróbáltak a lehető legtöbb irányból támadást indítani, és ennek részeként terelték büntető bíróságra a lakcím-ügyet - állítja Bánáti.
Azt egyébként maga Joáv Blum is elismeri, hogy egy percig sem lakott Sukorón a Kis u. 5. számú házban. A vádlott a per során kizárólag az első tárgyalási napon jelent meg, akkor kijelentette: mindvégig az volt a szándéka, hogy idővel beköltözzön a sukorói házba, ehhez azonban előbb fel kellene újítania a jelenleg lakhatatlan ingatlant. Blum akkor azt állította, eredeti tervei szerint már 2008-ban nekilátott volna a rekonstrukciónak, ám édesapja súlyos betegsége, majd halála miatt nem volt hozzá ereje. Közölte azt is, hogy 2010 tavaszán megkezdi a háza renoválását, és 2010 nyarán ténylegesen beköltözik a sukorói ingatlanba.
Mindez nem történt meg. Bánáti szerint a beruházás körüli bizonytalanság miatt ügyfele kivár, egyelőre nem tervezi a sukorói háza felújítását, de az eladását sem. Blum egyébként ma már nem csak Sukoróra nem jár, de a tárgyalásokra sem. Az elmúlt két évben folyamatosan a betegségére hivatkozott, mire a bíróság igazságügyi orvos szakértőt rendelt ki, aki megállapította, hogy megalapozott volt Blum igazolása. A büntetőeljárási törvény módosítása miatt azonban az idén tavasszal a vádlott távollétében is folytatódhatott a büntetőper, amelyen Bánáti János – az alkotmánybírósági döntésig – az eljárás felfüggesztését kérte a bíróságtól.
Beadványát a Székesfehérvári Városi Bíróság elutasította, Bánáti fellebbezett, ám a Fejér Megyei Bíróság a napokban jóváhagyta az elutasító végzést – tudtuk meg G. Boda Orsolyától, a megyei bíróság szóvivőjétől.
Mindez azt jelenti, hogy a tárgyalás ősszel folytatódhat, és közel kétéves procedúra után megszülethet az első fokú döntés a fiktív lakcímbejelentés ügyében.
