A Policy Agenda szerint az intézkedés megítélésének vegyes a fogadtatása a lakosság körében. Ezt mutatja, hogy bár a kormánytól kezdve, szakértőkön át, a szolgáltatókig mindenki azt hangsúlyozza, hogy a kormány ármeghatározó szerepének köszönhetően valóban 10 százalékkal mérséklődtek bizonyos közműszolgáltatások költségei, mégis a válaszadók 17 százaléka szerint egyáltalán meg sem valósul majd a rezsi csökkentése.

Akik szerint ténylegesen csökkenni fognak a lakásfenntartási kiadásaik, azoknál differenciált ennek a mértéke. A többség, 34 százalékuk szerint ennek hatása havonta 1000 forint alatt lesz. További 23 százalék gondolja úgy, hogy 1000 és 2000 forint közötti lesz a kiadások mérséklődése. Érdekes módon 16 százalék gondolja csupán, hogy 3000 ezer forintnál is többet tud megtakarítani ezzel a lépéssel. Ez azért is meglepő, mert ha a fűtést gázzal vagy távhővel tudják megoldani, és ehhez hozzáadjuk a villanyszámlát, akkor 30 000 forintnál nagyobb havi költséget kapunk. Ez a 10 százalék érvényesülése estén havi 3000 forintnál nagyobb összeget kellene, hogy jelentsen.

Ugyanezt az alacsony lakossági várakozást igazolja vissza, állítja az intézet, hogy amikor azt kérdezték a válaszadóktól, hogy a csökkenés a lakhatással kapcsolatos havi kiadásaiknak hány százalékát teszi ki, akkor az abszolút többségük (52 százalék) azt mondta, hogy 1-3 százalék. Körülbelül a negyedük (26 százalék) ennél nagyobb, 4-7 százalék közötti csökkenést becsül, 13 százalék pedig 8-10 százalék között várja az árak mérséklődését. Érdekes módon a válaszadók 8 százaléka szerint a 10 százalékos gáz-, villany- és távhőárcsökkenés az ő esetükben 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkenti a lakásfenntartási kiadásaikat.

A közvélemény-kutatás során az intézet megkérdezte az embereket, hogy mennyire értenek egyet néhány állítással, amit szakértők a rezsicsökkentés kapcsán fogalmaztak meg. A válaszadók inkább nem értenek egyet azzal az állítással, hogy „Ha a piaci ár alatt lesznek tartósan a lakossági gáz és villanyárak, akkor ez pár éven belül a fejlesztések, karbantartások elmaradása miatt szolgáltatás-kimaradást (pl. áramszünetek) okoz Magyarországon”. Egy 1-5-ös skálán, ahol az 1 az egyáltalán nem értek egyet, míg az 5 a teljesen egyetértek, ennél a kérdésnél 2,6-os átlagértéket mutatott.

Ugyancsak többször elhangzó szakmai érv, hogy „A rezsicsökkentés miatt mérséklődik a szolgáltatók bevétele, ezért az általuk megrendelt beruházások, karbantartások száma, mértéke is csökken. Ez több magyar cég esetében, akik alvállalkozóként végezték ezt a munkát, bevételkiesést és létszámcsökkentést okoz”. Ebben az esetben elfogadóbb a lakosság, és a válaszok átlagértéke 3,2. Azaz inkább egyetértenek ezzel a megállapítással.

Megkérdezték a kutatás során azt is, hogy ki állapítja meg véleményük szerint a lakosság által fizetendő gáz- és villanyárat. A válaszok meglepőek, mivel 60 százalék még mindig azt gondolja, hogy a szolgáltatás árát a szolgáltatók határozzák meg. Teszik mindezt annak ellenére, hogy az utóbbi hetek politikai megnyilvánulásai folyamatosan hangoztatták, hogy a kormány döntésének köszönhetően csökken 10 százalékkal a rezsiköltség a legfontosabb szolgáltatások esetében.

A kutatás adatai alapján az látszik, hogy egyelőre kisebb mértékű rezsicsökkenésre számítanak az emberek, mint ami reálisan várható. Ez valószínűsíthetően abból adódik, hogy a válaszadók félnek attól, más ágon mégis csak megfizettetik velük ennek költségét. Egyelőre az a kommunikáció sem volt sikeres, hogy a kormányhoz kötődjön az árak mérséklődése, mivel a válaszadók többsége szerint a szolgáltatóktól függ, hogy kinek mennyit kell fizetnie a gázért vagy a villanyért.

A reprezentatív kutatás telefonos megkérdezéssel, 2013. január 22–25. között, 1000 fő válaszai alapján készült.