Jóri András tavaly nyáron kifogásolta, hogy a szociális konzultáció kérdőívein szereplő vonalkódok miatt összekapcsolhatóvá válik az állampolgárok véleménye és személyes adataik. Határozatában kötelezte a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEK KH) a kérdőívek adattartalmainak anonimizálására.

Ezt a határozatot támadta meg a KEK KH abban a közigazgatási perben, amelynek hétfői első tárgyalásán a felperes KEK KH és az alperes Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közös kérelmére a Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást.

A NAIH az adatvédelmi biztosi intézmény megszüntetése után ez év elején lépett be a közigazgatási perbe, amelynek megszüntetése előtt a felek egyezséget nyújtottak be a bírósághoz, azt azonban a törvényszék eljárásjogi okokból nem hagyta jóvá – tudatta a NAIH.

A per tárgya az előző évi szociális konzultáció során visszaküldött adatok kezelésének további sorsa. A NAIH a per során nem tudta képviselni a leköszönt adatvédelmi biztos által kialakított álláspontot. A korábbi biztos határozata szerint ugyanis nemcsak a visszaküldött kérdőíveket kellene megsemmisíteni, hanem mindazoknak az adatait is törölni kellene, akik a kérdőív visszaküldésekor a további kapcsolattartás érdekében hozzájárultak adataik kezeléséhez.

Ez az álláspont nyilvánvalóan ellentmond az információs önrendelkezési jog lényegével – tartalmazza a NAIH korábbi közleménye, amely kitért arra is, hogy az adatvédelmi hatóság törekszik a jogszerű megoldásra.

A volt ombudsman álláspontja szerint azonban közigazgatási perben nincs polgári jogi egyezségnek helye, annak jóváhagyását a bíróság formai okból elutasította, de a felek kérelmét tiszteletben tartva megszüntette az eljárást. Az adatvédelmi biztosi határozat így jogerős, és végrehajtandó – olvasható Jóri András közleményében.

A NAIH az MTI-hez kedden eljuttatott nyilatkozata szerint az adatvédelmi biztos határozata "vállalhatatlan" mert azoknak az adatait is meg kell semmisíteni, akik önként visszaküldték a kérdőíveket. A megsemmisítést azonban a volt ombudsman épp azért rendelte el, "mert a kérdőíveken szereplő hozzájáruló nyilatkozat a hazai és európai gyakorlat szerint érvénytelen volt, azaz megfelelő tájékoztatás hiányában a visszaküldők nem hozhattak felelős döntést adataik megadásáról" – áll Jóri András közleményében.

Mivel az ügyben már létezik jogerős közigazgatási határozat, így új határozat hozatalára ugyanabban az ügyben nem kerülhet sor, és az adatvédelmi biztosi határozat hajtandó végre. Kizárólag a bíróság hozhatott volna arról döntést, hogy a szociális konzultációval kapcsolatos adatvédelmi biztosi határozat jogszerű volt-e: "az eljárás elől azonban a NAIH vezetője megfutamodott" – fogalmaz közleményében Jóri András.

A korábbi adatvédelmi biztos, Jóri András megbízatása posztjával együtt megszűnt tavaly év végén, létrejött azonban a NAIH, amelynek élén Péterfalvi Attila korábbi adatvédelmi biztos áll. Péterfalvit tavaly kilenc évre nevezte ki Schmitt Pál köztársasági elnök.

Jóri András hónapokkal ezelőtt személyiségi jogi pert indított Péterfalvi Attila ellen a hivatalából tavaly év végén történt távozásával összefüggő egyes kijelentései miatt, továbbá beperelte a KEK KH-t, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, Navracsics Tibor minisztert és Szijjártó Pétert, a kormányfő szóvivőjét a szociális konzultáció kapcsán tavaly nyáron elhangzottak miatt. Navracsics Tibor vonatkozásában a Fővárosi Törvényszék május elején első fokon, nem jogerősen elutasította a volt adatvédelmi biztos keresetét.

A szociális konzultáció megindítását Orbán Viktor miniszterelnök 2011. május elsején jelentette be, eredményét július 4-én ismertette a parlamentben.