Jelentős a túljelentkezés az idén az egyetemeken és a főiskolákon meghirdetett államilag támogatott helyekre. Finanszírozott képzésben ugyanis összesen 75 600 hallgató tanulhat szeptembertől - 56 ezren alap, osztatlan és felsőfokú szakképzésben, 19 600-an pedig mesterképzésben -, ezekre a helyekre összesen 118 500 fiatal pályázik. További 17 500-an pályáznak első helyen költségtérítéses képzésre, így összesen mintegy 140 ezren adták be jelentkezési lapjaikat a február 15.-i határidőig. Ez tavalyhoz képest 13 ezerrel több felvételizőt jelent.

A verseny tehát az idén várhatóan erősebb lesz, ráadásul emelkedik a bejutási küszöb is: 200 pont alatt most már senkit nem vesznek föl sem támogatott, sem pedig költségtérítéses képzésre (tavaly még 160 ponttal is be lehetett jutni alapképzésre, amit pedig két kettes érettségi osztályzattal is el lehetett érni). Várhatóan amiatt is emelkednek majd a ponthatárok, hogy az idén úgy tíz százalékkal többen szeretnék letenni a pluszpontot is érő emelt szintű érettségit. (Összesen 139 500-an jelentkeztek érettségi vizsgára, kétezerrel többen, mint tavaly.)

Hiller István oktatási miniszter pénteki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: abban a pillanatban, amint a felsőoktatás megmozdul és emelt szintű érettségit ír elő felvételi követelményként, megnövekszik a nehezebb vizsgára jelentkezők száma is. Az idén ugyanis az általános orvos, a fogorvos, a gyógyszerész és az állatorvos szakokra már csak emelt szintű érettségivel lehet bekerülni (a nehezebb vizsga öt - angol, német, olasz, francia és spanyol - nyelvszakon kötelező még, minden más szakon megelégednek a középszintű vizsgával is). Ennek következtében az idén biológiából 13, kémiából 16, fizikából 19, angolból 14, németből 9, történelemből pedig 12 százalékkal többen szeretnének emelt szintű vizsgát tenni. Az érettségi vizsgák - amelyekből a felvételi pontokat számolják - május 3-án kezdődnek: az írásbelik május 25-ig zajlanak, az emelt szintű szóbelik június 3-9 között lesznek, a középszintű szóbeliket június 14-25 között tartják.

Hiller István közölte azt is: a bolognai típusú oktatási rendszer második szintjére, azaz mesterképzésre az idén 40 százalékkal, 6800 fővel többen jelentkeztek, mint tavaly. Szerinte ez azt jelenti, hogy a bolognai rendszer „beállt és kiteljesedett", hiszen - a tavalyi felvételi eljárással ellentétben - most többen jelentkeztek első helyen támogatott mesterképzésre, mint ahány hely van. A 19600 államilag támogatott mesterképzésre ugyanis 21 ezren pályáztak első helyen (további háromezren pedig a költségtérítéses formát célozták meg).

Alapképzésben a legtöbben - 21 484-en - még mindig a gazdaságtudományok iránt érdeklődnek, igaz, az erre a képzési területre pályázók száma az idén 1433 fővel csökkent. A túljelentkezés így is itt az egyik legnagyobb: 3,4-szer annyian szeretnének bejutni, mint ahány hely van. A második legnépszerűbb képzési terület a bölcsészettudományi: ide 11579-en pályázna - 2,6-szer többen, mint ahány hely van. A műszaki képzésekre 14 857 fiatal jelentkezett, ez 1,5-szeres túljelentkezést jelent. A legnagyobb túljelentkezés a jogi képzéseknél van: 7,7-szeres. Itt ugyanis csökkentették a támogatott keretszámot - csakúgy, mint a pedagógus, a bölcsész és a társadalomtudományi területen -, viszont tavalyhoz képest 385-tel több diák jelentkezett ide, összesen 10 444.

Mesterképzésben a legtöbben - a pályázók 25 százaléka - pedagógusképzésre jelentkeztek. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke szerint az 5916 pályázó tehát biztosítja tanár-utánpótlást. Manherz Károly, az oktatási tárca felsőoktatási szakállamtitkára szerint biológia, fizika, matematika és kémia szakos tanárnak is százas nagyságrendben jelentkeztek. Ez szerinte annak köszönhető, hogy megszerezték alapdiplomájukat azok a fiatalok is, akik a reálszakokon tavaly még nem tudták időben lezárni a továbbtanuláshoz szükséges tanulmányaikat.