Megbízható forrásból úgy értesültünk, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter még mindig nem találta meg a számára ideális felsőoktatási államtitkárt, csak annyit tudni, amennyit miniszteri meghallgatásán is mondott az országgyűlés illetékes bizottságában. Eszerint az új államtitkárok jobbak lesznek, mint a jelenlegiek, akik szintén kiválóak.

Az biztos, hogy Klinghammer István szeretné folytatni munkáját. Ő egyelőre tökéletes bizonytalanságban van: egyelőre nem értesítették arról, hogy lesz-e folytatás vagy sem, annak ellenére sem, hogy eddigi tevékenységével kapcsolatban nem fogalmaztak meg komolyabb bírálatokat. Nem is volna miért, hiszen pacifikálta a zúgolódó egyetemi szférát: egyeztetésre hívta a megszorítások miatt utcán tüntető egyetemi polgárságot, a hónapokig tartó megbeszéléseket követően a Felsőoktatás Kerekasztal tagjai – az iparkamara elnöke, Parragh László egyetlen ellenszavazatával – elfogadták az ágazat jövőjét meghatározó úgynevezett Klinghammer-stratégiát. E mellett az összeomló intézményrendszernek kilobbizott 17 milliárd forint plusz forrást.

Mindezek ellenére Balog Zoltán mégsem ért egyet Klinghammer újrázásával, hiszen folyamatosan dobja a miniszterelnök elé az újabb és újabb jelöltek neveit. Tegnap még arról szóltak a hírek, hogy Tőkéczki Lászlót is az esélyesek között emlegetik a posztra, a Népszabadság viszont úgy tudja, hogy a miniszterelnök nem támogatta a történészt. Értesüléseink szerint a legesélyesebb Palkovics László, a Kecskeméti Főiskola tanára, akit 2009-ben stratégiai rektorhelyettessé választottak. (Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Gépjárművek és Járműgyártás- és Javítás Tanszék vezetője. Tavaly átvette a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést is.)

Palkovics nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezik az ipari vállalatokkal, az iparkamarával. Személyén keresztül Parragh László – aki Orbán Viktor bizalmasa, és az elmúlt időszak oktatáspolitikájának formálója – nagyobb befolyást kaphat a felsőoktatás átalakításában.

Miközben folyik a keresgélés a harmadik Orbán-kormány államtitkári pozícióira, egyetemi forrásokból úgy értesültünk, hogy az állami intézményeket brutálisan egzecíroztatja a kormány. Ugyanis alighogy levonult a KEHI-vizsgálat, az egyetemek, főiskolák újabb ellenőrzést kaptak: most az Állami Számvevőszék kér be több tízezer oldalnyi dokumentumot tőlük. Úgy tudjuk, a vizsgálatnak nincs fókusza, mindent bekér az ÁSZ: a külső szerződéseket, az összes számlát tartalmazó egyetemi főkönyveket, beszállítói dokumentumokat, bérkönyvelést.

A legtöbb intézmény nem érti, mihez kell ennyi papír. Többen úgy vélik, a kormány valójában megfélemlítésre használja az ÁSZ-vizsgálatot, hiszen a kancellária-rendszer bevezetése várhatóan nem lesz konfliktusmentes. Az is felmerült egyesekben, hogy a leendő kancellároknak gyűjtenek olyan információkat, amelyekkel sakkban lehet tartani egyetemi vezetőket, ha tiltakoznának az autonómiát korlátozó döntésekkel szemben.