Az Európai Bizottság a magyar hatóságokkal együttműködve megvizsgálja, melyek azok a technikai okok és körülmények, amelyek arra késztették Magyarországot, hogy felfüggessze a Dublin III. rendelethez kapcsolódó kötelezettségei teljesítését — válaszolta kérdésünkre a Bizottság szóvivője. (Ez annak fényében különös, hogy a kormány éppen ott tart, hogy nem is beszélt felfüggesztésről.)

Az Európai Bizottság tud arról, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az utóbbi hetekben a bevándorlók száma hirtelen megugrott Magyarországon. Az európai bevándorlási és menekültügyi rendszer keretében ugyanakkor a tagállamok hatékony segítséget kaphatnak a külső határaikat és a menekültügyi rendszerüket próbára tévő erőteljes nyomás kezelésére. Az Unió határain megnövekedett migrációs szükséghelyzetre csak a tagállamok közötti szolidaritás erősítése, az EU menekültügyi előírásainak felelősségteljes betartása lehet a válasz. A dublini szabályok nem teszik lehetővé a menekültek visszafogadásának felfüggesztését a fogadó országokban — áll a bizottsági válaszában.

A rendelet fölfüggesztésére reagáló tanácsi források megjegyezték: el kell kerülni, hogy az EU-ban megsokszorozódjanak az egyoldalú intézkedések. A magyar lépésről várhatóan véleményt cserélnek majd az állam- és kormányfők, akik csütörtökön kezdődő brüsszeli találkozójukon egyébként is vitát folytatnak a közös bevándorlási és menekültpolitikáról. Mint elhangzott, tanácsi körökben meglepetést keltett, hogy 2015 eleje óta Magyarországon több menedékjogi kérelmet nyújtottak be, mint Olaszországban.

Györkös Péter, Magyarország Állandó EU Képviseletének vezetője szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: Magyarország többször jelezte az európai uniós intézményeknek, hogy sürgős megoldást igényel a déli határán fokozódó migrációs nyomás, az elsősorban a földközi-tengeri szükséghelyzetre figyelő Európai Bizottság azonban „nem volt túl megértő a problémáinkkal szemben”. Úgy vélte, hogy a rendelkezésre álló uniós források mennyisége sem állt arányban a probléma súlyával.

Györkös szerint a magyar kormány nem hozott jogi erejű döntést a Dublin III. rendelet felfüggesztéséről, hanem arra kérte a tagállamokat, hogy korlátozott ideig — addig, ameddig Magyarország nem készül föl megfelelően a Nyugat-Balkánról érkező bevándorlók fogadására — ne küldjék vissza a nálunk nyilvántartásba vett menekülteket. „Éppen azért nem hoztunk jogi erejű döntést, mert az láncreakciót indított volna el” – mondta.

Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti képviselője bejelentette: a képviselő-testület szocialista frakciója kezdeményezi, hogy a rendelet végre nem hajtásáról hozott magyar kormánydöntésről rendezzenek vitát az EP állampolgári jogi bizottságának csütörtöki ülésén.