Végéhez közeledik a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon az első szakasza annak a két pernek, amelyet Magyarország és Szlovákia kezdeményezett a betelepítési kvóta ügyében – írja a Magyar Idők. Az Európai Tanács tavaly szeptember 22-én fogadta el az 1601. számot viselő határozatát, amely alapján az unió más tagállamaiba kell áthelyezni több tízezer olyan külföldi személyt, aki eredetileg Olaszországban és Görögországban nyújtott be menedékkérelmet. A magyar és a szlovák kormány külön keresetben december elején támadta meg a döntést Luxembourgban.

A lap információja szerint az uniós bírósági eljárás első szakasza legfeljebb pár hétig tarthat még. Ennyi idő áll tehát rendelkezésre ahhoz, hogy közölje álláspontját az üggyel kapcsolatban az Európai Tanács, valamint több más uniós intézmény és az EU valamennyi tagállama. Érdeklődőkben nincs hiány – erről maga a luxembourgi fórum vezetője beszélt nemrégiben, amikor Szlovákiába látogatott.

Koen Lenaerts bírósági elnök szerint több uniós ország is jelezte, hogy szeretné kifejteni a véleményét az indítvánnyal kapcsolatban. Lenaerts megjegyezte azt is, hogy a szlovák kezdeményezésű kvótaperben az év végén születhet meg az uniós ítélet. Az átlagos ügyintézési időt figyelembe véve viszont arra lehetett számítani, hogy Luxembourgban 2017 tavasza előtt nemigen születik döntés az unió egyik, talán legfontosabb ügyében.

A bíróság viszont eddig nem vonta össze a magyar és a szlovák kvótapert, s egyik esetben sem rendelték el a sürgős eljárás szabályainak alkalmazását – közölte Lehóczki Balázs, a bíróság sajtóreferense. Ugyanakkor megjegyezte: valószínű, hogy – a tartalmi hasonlóságok, azonosságok miatt – a két eset részleteit egy időben tekintik majd át a luxembourgi bírák.

Annak sincs különösebb akadálya, hogy az első szakasz lezárulta után a bíróság a többi ügy elé helyezze a két kvótaeljárást. Ebben az esetben az átlagosnál kevesebbet kellene várni a tárgyalás kitűzésére: az érintettek a nyár elején, esetleg kora ősszel személyesen is elmondhatnák érveiket az uniós bíróság előtt.

A magyar kormányzat különféle szereplőinek eddigi megszólalásaiból arra lehet következtetni, hogy a kabinet sokat remél az eljárástól. Rétvári Bence, a szociális tárca parlamenti államtitkára nemrégiben például arról beszélt, hogy a migránsok kötelező szétosztása ellen kezdeményezett per az EU jövője szempontjából is lényeges. A politikus szerint az uniós ítélkező fórum akár a jogállamiság és a tagországok szuverenitása kapcsán is fontos állásfoglalást tehet.

Trócsányi László igazságügyi miniszter pedig úgy vélekedett, hogy az ügyben precedensértékű döntés lesz. Szerinte a luxembourgi határozat megmutathatja, hogy a jog milyen szerepet játszik az unióban, s az Európai Bíróságot valóban a jog vezérli-e