Az LMP-s Sallai R. Benedek - annak kapcsán, hogy hétvégén volt Szent György napja, amikor a magyar állattartó hagyományok szerint kihajtják a legelő jószágokat a földekre - a legeltetéses állattartás mellett érvelt, illetve a magyarországi gyepterületek csökkenésére hívta fel a figyelmet. A figyelemfelkeltésként cifraszűrt viselő ellenzéki képviselő szót emelt az ellen, hogy a hagyományos állattartást őrző nemzeti parkok alól "kihúzzák a földet", illetve, hogy az állattartó gazdák nem kaptak állami földbérlettel területeket, ilyenekhez jószágállománnyal nem rendelkezők jutottak.

Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára - elismerően szólva a képviselő öltözékéről - azt mondta: a magyar nemzet is olyan, mint egy nagy fa, túléli, ha ágait kurtítjuk, amíg a gyökerei megvannak. A magyar állattenyésztésben is vissza kell nyúlni az olyan kulturális hagyományokhoz, mint amilyen például a legeltetés, különben gyökerét vesztett állattenyésztésről beszélhetünk - hangoztatta. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy 2015 és 2020 között a korábbi időszakhoz képest 180 milliárd euróval többet kap a magyar állattartó ágazat uniós forrásból, és a legelőállat-létszám is emelkedik. Hosszú idő után Magyarországon több lábas jószág ment ki a pusztába, mint korábban, és ez köszönhető mind a magyar parlament, mind a földművelésügyi tárca munkájának - zárta felszólalását Nagy István.

MSZP: a leszakadás és a lemaradás költségvetése lesz a 2016-os

Tóbiás József (MSZP) megerősítette az MSZP korábbi álláspontját, hogy a leszakadás és a lemaradás költségvetése lesz a 2016-os, és azt kérte, halasszák el a szavazást őszre. Ez lehetőséget adna a társadalmi párbeszédre - érvelt. A személyi jövedelemadó (szja) kulcsának csökkentése kapcsán közölte: a fogyasztást terhelő adók azok, amelyek - a bér mellett - konzerválják a jövedelemkülönbségeket. Hiányolta, hogy nem adják vissza az egészségügynek és az oktatási szférának a korábban elvett 300-300 milliárd forintot. Ha nem az a büdzsé célja, hogy még több forrást vonjon el az önkormányzatoktól, és hogy azok kiüresítve, "látványpékségként" működjenek, akkor adják vissza az iparűzési, a gépjármű- és a személyi jövedelemadó elvont részét nekik - kérte.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára elmondta, rendben zajlik a társadalmi egyeztetés a jövő évi költségvetésről. Leszögezte, a kormánynak az a szándéka, hogy jövőre egyetlen tárca, ágazat se kapjon kevesebb forrást, vagyis nem csökkenhet a költségvetési főösszegük. Mint mondta, a vártnál nagyobb gazdasági növekedés teszi lehetővé a 170 milliárd forint összegű adócsökkentést.

KDNP: elfogadhatatlan a "semleges nem"

Hoffmann Rózsa (KDNP) az Európa Tanács múlt heti parlamenti közgyűléséről számolt be, ahol a többi között a transzneműek diszkriminációja elleni jelentést vitatták meg. Elmondta, azzal egyetértenek, hogy az emberi jogok védelme érdekében nem érheti megkülönböztetés azokat, akik nem tudják vállalni biológiai nemüket, az azonban keresztény ember számára elfogadhatatlan, hogy az, aki sem a női, sem a férfi identitását nem vállalja, bejegyeztetheti magát úgynevezett harmadik neműként, vagyis "semleges neműként". Ez ellentmond a teremtés rendjének - hangoztatta, megjegyezve, hogy ezt az ajánlást a közgyűlés kétharmada elfogadta.
A KDNP-s politikus közölte azt is, szó volt a szociális gondoskodásról szóló jelentésről, amelynek kapcsán "örömmel állapíthattuk meg": a magyar jogrendszer és a gyakorlat megfelel a jelentésben foglalt elveknek. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában felhívta a figyelmet, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően növekszik a termékenységi ráta, illetve a családi adókedvezmény rendszerére is kitért, amellyel 740 ezer forint maradt a családoknál 2010 óta.

Fidesz: az adócsökkentés költségvetése a 2016-os

Rogán Antal (Fidesz) jó hírnek nevezte, hogy a 2016-os büdzsé az adócsökkentés költségvetése. Szerinte időben fogják elfogadni a büdzsét ahhoz, hogy kellő felkészülési idő legyen arra. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban a szocialisták ugyancsak nyáron fogadták el a költségvetést, csakhogy akkor az adóemelést tartalmazott. Értékelése szerint az szja-kulcs csökkenése 4 millió dolgozó embert érint. A büdzsé kedvezően érint 350 ezer kétgyermekes családot, az ő esetükben 10 ezerről 12 500 forintra nő az egy gyerek után járó adókedvezmény - mondta. Ismertetése szerint ez a két adócsökkentés együtt egy egykeresős, kétgyermekes családban, átlagkereset esetén 88 ezer forinttal kevesebb adót jelent. Hozzátette: egy olyan kétgyermekes családban, ahol két minimálbéren kereső ember van, 85 200 forintot spórolnak évente. Hangsúlyozta, ha a magyar gazdaság többletjövedelmet termel, akkor azt a kormány nem veszi el az emberektől, hanem otthagyja.

Orbán Gábor válaszában közölte, az, hogy már a tavaszi ülésszakban a parlament elé kerül a költségvetés a közpénzügyek átláthatóságát, a kiszámíthatóság erősítését célozza. Korai lenne még a főszámokról beszélni - közölte. Célként jelölte meg a munkát terhelő adók csökkentését a foglalkoztatás növelése érdekében.

Képviselői bekiabálásra megjegyezte, hogy az adókkal kapcsolatos munka nem zárul le, még a söralátétnél is kedvezőbb adminisztrációs tehercsökkentést szeretnének, vagyis hogy az adóhivatal készítse el az előzetes bevallást.

MSZP: mi a valódi célja a konzisztóriumok létrehozásának?

Hiller István, az MSZP képviselője interpellációjában arról beszélt, hogy a felsőoktatás átalakításának terve erőteljes ellenkezést váltott ki a közvetlen érdekeltekből. Szerinte a kormány mindent központilag akar meghatározni, folyamatosan csorbítja a felsőoktatás autonómiáját, a rektorok mozgásterét pedig jelképessé tette. Ezek alapján azt kérdezte, hogy a kabinetnek mi a valódi célja a kancellárok kinevezésével és a konzisztóriumok létrehozásával.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára erre azt válaszolta: a felsőoktatási stratégia széles körű társadalmi egyeztetésen esett át. Az egyetemeknek továbbra is megvan a tudományos autonómiájuk, a gazdálkodásuk területén azonban hangsúlyosabban kell megjeleníteni a jó gazda gondosságát - mondta.

LMP: hová tűnnek az EU-s pénzek?

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője az EU-s támogatások felhasználásának módját bírálta, utalva a gazdaságfejlesztési operatív programot érintő uniós felfüggesztésre. A pénzek elosztásáról már eddig is derültek ki botrányok - mondta, példaként említve a roma önkormányzat támogatásait és az Öveges-programot. Szavai szerint Magyarországot lényegében a saját elitje fosztja meg a felemelkedés lehetőségétől.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kifejtette: a 2007-2013 közötti uniós ciklus magyarországi nyerteseiből 43 ezer volt vállalkozás, ebből 53-at érintett az idézett uniós vizsgálat, amelynek során 19-nél találtak hiányosságot, kifogásolva a beszerzési és az ajánlati ár közötti különbséget. 19 vállalkozás alapján nem lehet megbélyegezni másik 43 ezret - hangsúlyozta.
Schmuck Erzsébet nem fogadta el a választ. A parlament azonban megszavazta 109 igen vokssal, 35 nem ellenében.

Az MSZP az oktatási intézkedéseket bírálta

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a Fidesz, amikor csak teheti, ráront a magyar oktatási rendszerre. Bírálta, hogy a tankönyvkínálatban tizenöt éves informatikai tankönyv szerepel, hogy ismét a tanárok végzik a terjesztést, és a konzisztóriumok felállítását és felsőoktatási szakok megszüntetését is kifogásolta. Szerinte mélyül a tudásválság, ezért azt kérdezte: tervezi-e oktatáspolitikája felülvizsgálatát a valóság tükrében a kormányzat?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában bírálta a szocialista kormányok intézkedéseit, szerinte akkor koncepciónélküliség jellemezte az oktatáspolitikát. Azt mondta a képviselőnek: ha azt akarja, hogy a felsőoktatás megfeleljen a globális kihívásoknak, támogassa a stratégiát. Kijelentette: a tananyagok jó része a közoktatási portálra kerül, és folyamatosan digitális szolgáltatásként adják ki. "Semmiféle informatikai tankönyv nem lesz"- szögezte le.

MSZP: miért akarják bezárni a Raoul Wallenberg Szakközépiskolát?

Kiss László (MSZP) arról beszélt, hogy a Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületét a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek akarják "átjátszani", a tanulókat pedig több másik intézményben akarták szétszórni. Hangsúlyozta, az elképzelést nem előzte meg egyeztetés. Hozzátette, utólag készült egy megállapodás, hogy az iskola mégis működhet, csak máshol és más formában.
A képviselő azt kérdezte, hogy miért akarják bezárni a Raoul Wallenberg Szakközépiskolát, és mi a helyzet a Neptun utcai általános iskolával.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta, az ügyben előzetesen konzultáltak a pedagógusokkal, majd a szülőkkel, Balog Zoltán miniszter pedig a múlt héten találkozott a szülők és tanárok képviselőivel. Biztosította őket, hogy habár az iskola helyére egy felsőfokú állami intézmény kerül majd, meg fogják találni a módját, hogy a Raoul Wallenberg Szakközépiskola máshol folytathassa a munkáját.

Hátrább az agarakkal

Kétszínűnek nevezte a szocialisták áfacsökkentési javaslatát Orbán Viktor hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések órájában. A kormányfőnél a Jobbik is áfacsökkentést szorgalmazott, a miniszterelnök szerint azonban a Jobbik valójában növelni akarja a személyi jövedelemadót (szja). Orbán Viktort emellett az Iszlám Állam elleni harcban való magyar részvételről, az egészségügy helyzetéről és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter munkájáról is kérdezte az ellenzék.

Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője azt vetette fel, hogy a 2016-ra tervezett, 120 milliárd forintot kitevő szja-csökkentés helyett a kormány fontolja meg bizonyos termékkörök áfájának csökkentését - a sertéshúson túl -, az ugyanis jobban segítené a kiskeresetűek boldogulását. Példaként említette a baromfihúst, a tejet és a zöldség-gyümölcsöt. Az áfacsökkentés nagy segítség lenne a feketekereskedelem ellen is - tette hozzá. Orbán Viktor miniszterelnök erre azt felelte: a kormány be fogja terjeszteni a költségvetést, és lesz mód ezeknek a kérdéseknek a megvitatására. A szocialistáknak azt mondta, "hátrább az agarakkal", most ugyanis olyan áfát akarnak csökkenteni, amelyet ők "emeltek az égbe". A kormányfő szavai szerint az MSZP-sek "áfamagatartása" kétszínű, hipokrita, álságos, arcpirító.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik politikusa arról beszélt az Orbán Viktorhoz intézett kérdésében, hogy a 27 százalékos áfa a feketegazdaság motorja, és a legszegényebb rétegeket is sújtja. Az ellenzéki politikus a miniszterelnök figyelmébe ajánlotta pártja áfajavaslatát, amely alapján 5 százalékos lenne a forgalmi adó az alapvető élelmiszereknél és a gyermeknevelést segítő cikkeknél egyaránt.

Orbán Viktor válaszában kifejtette: a kormány felfogása, hogy ne a munkát, hanem a fogyasztást adóztassa. Jelenleg a legnagyobb veszély a munkanélküliség, amely 2010-ben 12 százalék körül volt, most mintegy 7 százalékos, s a kormány a ciklus végére teljes foglalkoztatást szeretne elérni, azaz 3 százalék közelébe vagy az alá szeretné vinni a munkanélküliséget. Ehhez az kell, ne adóztassák a munkát, az embereket győzzék meg, van értelme dolgozni - mondta. Hangsúlyozta: ha a jobbikos képviselő benyújtja javaslatát az adótörvényekhez, azt alaposan tanulmányozni fogják, de az szja-csökkentéstől nem kívánnak eltérni. A kormányfő a Jobbik javaslatát úgy értékelte: valójában növelni akarják az szja-t. Jelezte továbbá, hogy a gyermekes családok támogatása rendkívül fontos, ezért a két gyermeket nevelőknél az adókedvezmény 20-25 százalékkal nő majd minden évben, így az 2018-19-re jelentősen megemelkedik.

Egy másik jobbikos képviselő Gyöngyösi Márton arról faggatta a miniszterelnököt, hogy miért küld Magyarország katonákat Irakba, az Iszlám Állam elleni harcba. A kormányfő azt felelte: a parlament lefolytatta erről a vitát, a képviselők 70 százaléka igennel szavazott a misszióra, a kormány pedig egyetért a döntéssel.

A szintén jobbikos Lukács László György arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy - mint fogalmazott - halasztást nem tűrő körülmények alakultak ki az egészségügyben, ami az ápolókat sújtja. Az ellenzéki politikus pocséknak nevezte a munkakörülményeket, "munkabérkrízisről" beszélt, jelezte, hogy nőtt a pályaelhagyók száma, és az utánpótlás hiányosságát is megemlítette.

Orbán Viktor úgy reagált: 2012-ben bérfejlesztés indult az ágazatban, ez 2013-ban folytatódott, és azóta is minden évben 53,4 milliárd forint forrásban részesülnek az egészségügyi intézmények, hogy emelhessék a béreket, amelyek azonban még így is alacsonyak. A 2012-2013-as béremeléssel 75 ezer egészségügyi szakdolgozó alapilletménye emelkedett, a diplomás dolgozók béremelése meghaladta a bruttó 41 ezer forintot - közölte. Az egészségügyi szakdolgozók havi átlagkeresete 2011-2013 között mintegy negyedével nőtt - tette hozzá, majd jelezte, hogy az idén megindították a háziorvosok helyzetének rendezését is. "Továbbra is elkötelezett vagyunk a fekvő- és járóbeteg-ellátásban dolgozók jövedelmének növelése érdekében" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Az LMP-s Szél Bernadett arról kérdezte a kormányfőt, hogy meddig kívánja még hivatalában tartani Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a tárcavezető nem fogadta őt a minisztériumban, emellett felrótta neki például azt, hogy a földművelésügyi tárca "410 milliót kaszinózott el" a Hungária Értékpapír Zrt.-nél.

Orbán Viktor minderre úgy felelt: "annyit megértettem, hogy Fazekas miniszter úr kerüli önt, ezt ön sérelmezi, sőt neheztel rá, de ez nem ok arra, hogy leváltsam".