Üdvözlendő újítások kerültek be a médiatörvény-tervezet harmadik változatába, ennek ellenére még mindig tartalmaz a szabályozás alapkérdéseire adott hibás, néhol alkotmányosan is kifogásolandó válaszokat - írja a médiahatóság honlapján is közzétett véleményében Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke.

Fontosnak nevezi, hogy a korábbi változatokhoz képest immáron nem lehetne visszahívni tisztségükből az ORTT utódja, a Nemzeti Médiahatóság tagjait, ugyanakkor kifogásolja, hogy megmaradt ez a lehetőség a Közszolgálati Tanácsba (KÖT) beválasztottaknál.

"Ez utóbbi annál is inkább bírálható megoldás, hogy a KÖT meghatározó hatással van a közszolgálati média működésére, és tagjainak jelölése, megválasztása és visszahívhatósága révén kizárólag a parlamenti pártok, különösen a két nagy párt befolyása érvényesülhetne" - írja.

Majtényi László szerint "a tervezet egészét továbbra is a pártbefolyás eddiginél erősebb érvényesülése jellemzi", az erre vonatkozó alkotmányossági kifogások ezért továbbra is érvényesek, ráadásul a legfrissebb verzió is fenntartja azt a "helytelen szabályt", hogy a KÖT tagjai egyszer újraválaszthatók.

Majtényi László - nem elég pártatlan, vagy túlságosan is az?

Figyelemre méltó előrelépésnek nevezi az ORTT elnöke az önszabályozási megoldások bevezetését, ugyanakkor felveti, hogy egyfelől nagyobb önállóságot kellene hagyni egyes kérdésekben az érintetteknek, másrészt rugalmasabban kellene megfogalmazni az önszabályozás alá vonható kérdéseket.

Továbbra is "esetlegesnek, önkényesnek tűnnek" a jelentős piaci erejű médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozás elemei, indokolás és hatástanulmányok nélkül emellett túl széles mozgásteret biztosít a tervezet a médiahatóságnak abban, hogy meghatározza a vélemények sokszínűségének megjelenítésére irányuló hatósági szerződés tartalmát, valamint az analóg rádiós frekvenciák pályázatai szempontjait - vélekedik Majtényi László.

Helyesli, hogy a tervezet készítői belátták: "a médiahatóság a jövőben sem kaphat cenzúra-hatáskört", így kikerült a szövegből a a még adásba nem került műsorszámok letiltásának lehetősége.

A médiahatóság vezetője ugyanakkor súlyos hiányosságként értékeli, hogy a tervezet szabályozatlanul hagyná a politikai marketing más jogterület által sem rendezett kereteit. "Komolyan helyteleníthető, hogy a politikai hirdetés fogalmát nem határozza meg a tervezet, a választási eljárásról szóló törvényre utalás pedig megtévesztő, hiszen ott sem találunk erre definíciót" - írja.