Kell-e aggódni a médiatörvény módosításai miatt? Ezzel a címmel jelent meg egy írás a Médiatanács blogján hétfőn annak apropóján, hogy a parlament csütörtökön dönt a kormány médiacsomag-módosításáról. Az egyébként jogalkalmazó médiahatóság médiatanácsa egy folyamatban lévő törvénymódosítást kommentál, igyekezve eloszlatva azokat az aggodalmakat, miszerint a frekvenciapályázatokat érintő módosítások nem jelentenek semmilyen érdemi változást – a Klubrádiót nem nevesítették, de a cikk egyértelműen a "lex Klubrádió" gúnynévre válasz.

Az előzményekhez tartozik, hogy a parlamentet az Alkotmánybíróság kötelezte az alkotmányellenes médiaszabályok kiiktatására, erre hivatkozva nyújtott be a kormány egy javaslatot. Ebben a sajtó médiahatósági és médiabiztosi felügyeletét korlátozták, és átírták az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó részt is a médiatörvényben. Ehhez az eredeti javaslathoz a kormánypárti többség a héten fideszes, illetve sajtóbizottsági módosításokat is megszavazott, amelyekkel egy teljesen más területbe, nevezetesen a frekvenciapályáztatási fejezetbe nyúltak bele. Az egyik ilyen módosítással például kimondják, hogy a médiahatóság nem köteles szerződést kötni frekvenciapályázatok nyerteseivel. (A szerződéskötésnek eddig is voltak kizáró okai, de ezúttal egy általános kinyilatkoztatásról van szó.) Egy másik kormánypárti módosítással pedig december 31-ével semmisnek mondják ki a régi frekvenciaszerződéseket – mondván, azokat már úgyis átalakították hatósági szerződéssé.

A parlamenti ellenzék ezeket az utólagos módosításokat a Klubrádió elhallgattatására tett újabb kísérletként értékelte – ahogy maga a Klubrádió is –, amit a kormányoldal azzal hessegetett el, hogy ezek általános, mindenkire vonatkozó szabályok, a Klubrádiót pedig nem érintik hátrányosan. 

A Médiatanács blogbejegyzése csak az utóbbi problémakörrel foglalkozik, gyakorlatilag azt állítva, hogy semmi nem változik érdemben az új szabályok miatt. 

A blogbejegyzés azzal kezdődik, hogy jogalkalmazóként érdeklődéssel figyelik a médiatörvény egyes módosításai körül kialakult polémiát. "A jogszabály-módosításokat természetesen lehet és kell is bírálni, ez a parlamenti döntéshozatal természetes velejárója, ugyanakkor szomorú, hogy a szakmaiság és a hatályos médiajogi szabályok ismerete még mindig – az új médiatörvény hatályba lépése után csaknem másfél évvel is – alapvető hiányosságokat mutat."

Emlékeztetőül: a 2010-es médiacsomaggal szembeni hazai és nemzetközi tiltakozásokra (ide értve az ENSZ és az EBESZ jelentéstevőinek kritikáit is) a kormány válasza is visszatérően az volt, hogy a bírálók nem értik a magyarországi viszonyokat és a médiaszabályozásunkat sem. 

A bírálók szerint a „jogtiprás” egyik netovábbja lenne, hogy a Médiatanács a jövőben nem köteles szerződést kötni egy frekvenciapályázat győztesével – folytatódik a bejegyzés. "Nos, ha valaki elolvasta a médiatörvény ide vonatkozó szakaszát (63.§), az előtt világos, hogy ez eddig sem volt másképp. Egy frekvenciapályázat megnyerése soha nem keletkeztetett szerződéskötési kötelezettséget a hatóság számára. Ha a pályázat nyertese a szerződésben irreális feltételeket támaszt, a jogszabályoknak vagy a pályázati kiírásban foglaltaknak nem megfelelő szerződést akar kötni a hatósággal vagy a pályázat után csődöt jelent, akkor a hatóságnak nem kötelessége aláírni a szerződést. De akkor sem kell szerződést kötnie a hatóságnak, ha a szerződéskötésre irányuló hatósági eljárásban a nyertes pályázó nem vesz részt vagy akadályozza a szerződés megkötését. A szerződéskötési kötelezettség tehát eddig sem volt jogszabályban rögzítve."

A másik „újdonságként” beállított vád – így a Médiatanács –, hogy mostantól csak hatósági szerződéssel lehet médiaszolgáltatást nyújtani. "Az, hogy a korlátos állami vagyont jelentő frekvenciákat csak szerződéskötés után lehet használni, mindig is a médiaszabályozás része volt. Így volt ez az előző médiatörvényben is, csak ott a frekvenciapályázat nyertesével úgynevezett műsorszolgáltatási szerződést kellett kötni. Az új médiatörvény ezt a szerződésformát alakította hatósági szerződéssé, ami egyébként a jogbiztonság szempontjából jelentős előrelépés. A korábbi műsorszolgáltatási szerződések ugyanis polgári jogi szerződések voltak. Így a jogelőd ORTT egyrészt a médiatörvényben rögzített hatósági jogköreiben, másrészt, mint egyenrangú, polgári szerződéses fél léphetett fel a szerződések megszegése esetén. Ez a csak félig-meddig hatóság-ügyfél viszony mind a jogalkalmazás, mind a szerződéses felek, mind pedig a bírói joggyakorlat számára is nehézségeket okozott. Az új szabályozás ezt oldotta fel, amikor bevezette a közigazgatásban gyakran alkalmazott hatósági szerződés-formát a médiaszolgáltatási jogosultság tartalmának meghatározására. Az új szabályozás szerint mind a szerződés megkötésének eljárási lépései, mind pedig a szerződés tartalma a közigazgatási eljárási törvény szabályait követi, ami egyértelmű helyzetet teremt minden fél számára."

Az „új”, hatósági szerződéstől való félelem azért is furcsa – folytatódik a blogbejegyzés –, mivel a jogintézmény kezdetektől fogva szerepel a médiatörvényben. "A 63. § szól arról, hogy az új szerződéseket már a médiatörvény hatályba lépése óta így kell megkötni, a 207. § pedig kimondja, hogy a régi szerződések átalakítását 2011. december 31-ig kellett kezdeményezni a Médiatanácsnál. Az új szerződésforma miatt aggódókat az a tény is megnyugtathatja, hogy a jogszabály kifejezetten rögzíti, hogy az újonnan megkötött hatósági szerződés nem tartalmazhat a médiaszolgáltató számára kedvezőtlenebb feltételeket, mint a korábbi műsorszolgáltatási szerződés. A jogszabály-módosítás tehát csak a régi szerződésforma teljes kivezetését szolgálja, amivel a médiaszolgáltatók is pontosan tisztában vannak. Ezt mutatja, hogy az elmúlt időszakban a Médiatanáccsal együttműködve több tucat médiaszolgáltató alakította át korábbi szerződését hatósági szerződéssé, és mindegyik a megszokott módon, minden akadály nélkül folytathatta munkáját."

A blogbejegyzés alapján tehát a címben feltett kérdésre egyértelmű "nem" a válasz – bár az nem derült ki, hogy a hatósági szerződés helyett ideiglenes hosszabbítgatásokkal működő Klubrádió aggodalmaira is vonatkozik-e.