Három héttel az országgyűlési választás első fordulója előtt közvélemény-kutatási adatsorok alapján lehetetlen megválaszolni, hogy hány párt jut a parlamentbe, hogy lehet-e a Fidesznek kétharmados többsége a parlamentben, illetve hogy az MSZP vagy a Jobbik végez-e másodikként.

Öt közvélemény-kutató - a Forsense, a Medián, a Nézőpont Intézet, a Szonda Ipsos és a Tárki - felmérései szerint csak a Fidesz győzelme, továbbá az MSZP és a Jobbik parlamentbe jutása vehető biztosra.
A választási eredményt döntően befolyásoló részvételi adatokkal kapcsolatban viszont nagy eltérést mutatnak a kutatások.

Februárra nőtt a választói hajlandóság négy intézet adatai szerint is. A Medián legfrissebb, március közepén készült kutatása azonban arra mutat rá, hogy a növekedés megállt, és továbbra is csak a megkérdezettek 53 százaléka mondja biztosra választási részvételét. A Szonda Ipsosnak válaszolók közül is csupán minden második ígéri, hogy szavazni fog.

Ezzel szemben a Tárki mérése szerint "egy most vasárnapi választáson" 60 százalék venne részt, az április 11-i részvételi arány pedig még magasabb, 63-65 százalék körüli lesz. Ha a részvétel mégis meghaladja a 65 százalékot, a Tárki szerint az biztosan nem a Fidesznek kedvez. Az intézet úgy véli, a középrétegek körében az MSZP és az MDF, az értelmiségiek táborában az LMP, a peremhelyzetben élők körében pedig a Jobbik profitálna a magas részvételből.

A Medián legfrissebb elemzésében viszont azt hangsúlyozza: ha azok az állampolgárok is részt vesznek a választáson, akik ma még nem biztosak benne, csak valószínűsítik részvételüket, az a Fidesz helyzetén javíthat.

Eltérően ítélik meg a Jobbik szimpatizánsainak hajlandóságát is a közvélemény-kutatók. A Medián szerint változatlanul a Jobbik hívei a legelkötelezettebbek, és a párt táborának választási kedve az elmúlt hónapban is emelkedett: jelenleg a Jobbikkal szimpatizálók 79 százaléka biztos szavazó. Mást tapasztalt a Szonda Ipsos. Az intézet szerint a Jobbik szavazóinak szokatlanul alacsony az elkötelezettségük: mindössze fele részük biztos abban, hogy áprilisban a Jobbikra voksol.

Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója szerint ugyanakkor mintegy félmillióan még mérlegelik, hogy a Fideszre vagy a Jobbikra voksoljanak-e, így a Jobbik - a számára legkedvezőbb esetben - akár 900 ezer szavazatot is szerezhet, ami 60 százalékos részvétel esetén 20 százalékos szavazatarányt jelentene.

A Jobbik megerősödésének okait hasonlóan látják a közvélemény-kutatók, de következtetéseik részben eltérők. A Medián adatai azt mutatják, hogy a 40 év alattiak körében a Jobbik mára az MSZP-t megelőzve a második legerősebb párttá vált, a Szonda Ipsos pedig állítja: a 18 és 33 év közötti szavazók körében a Jobbik több mint kétszer annyi szavazatra számíthat, mint az MSZP. Márpedig mindkét intézet szerint a fiatalok körében nőtt leginkább a választási hajlandóság.

Egyetértés mutatkozik abban, hogy a Fidesz kétharmados parlamenti többségének gátja elsősorban a Jobbik lehet - a Medián, a Szonda Ipsos és a Tárki kutatása is erre utal. Egyedül a Nézőpont Intézet mérése mutatja azt, hogy a Jobbik a választókorú népességen belül megelőzte, az aktív szavazók körében pedig utolérte az MSZP-t. Igaz, utóbbi kategóriát - a részvételüket "két szűrőkérdés alapján is biztosra ígérő", ám pártkötődésüket nem feltétlenül megnevező aktív szavazókét - csak a Nézőpont használja.

A Medián ezzel szemben négy választói csoportot különböztet meg a szavazási, illetve a pártválasztási szándék alapján. A teljes népesség körében a Fidesz előnye az MSZP előtt 26, a biztos szavazók táborában 31, a választani tudók között 37, a választani tudó biztos szavazók körében pedig 36 százalékpont, és a szocialista párt minden összevetésben a Jobbik előtt áll.

A Tárki adatai szerint a Fideszre a felnőtt népesség 37, a biztos szavazó pártválasztók 61 százaléka voksolna, az MSZP tábora 15 illetve 22 százalékos, a Jobbik pedig 7 és 11 százalékon áll. Hasonlók a Szonda Ipsos által mért eredmények: a Fidesz 57:20, valamint 35:12 arányban vezet az MSZP előtt, amíg a Jobbiknak a biztos pártválasztók táborában 17, az összes megkérdezett körében pedig 10 százalékot mértek.

A két kategória közötti különbség, hogy amíg a teljes választókorú népességre vonatkozó adatok azt közlik: a mintegy nyolcmillió felnőtt körében mekkora az egyes pártok támogatottsága, a biztos szavazó pártválasztók az egyes politikai erők bázisát jelentik. Vagyis utóbbiak azok, akik biztosra mondják választási részvételüket, és azt is tudják, kire szavaznak.

Különösen problémás jelenleg a kis pártok támogatottságának megítélése. A közvélemény-kutató intézetek többségének mérése szerint sem az LMP, sem az MDF nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot.

A Forsense viszont a választani tudók és a biztos szavazó pártválasztók körében is 5 százalékra teszi az LMP népszerűségét. A Tárki szerint a teljes lakosságon belül 4, a biztos szavazó pártválasztók körében 3, a pártválasztók körében viszont 6 százalékon áll, azaz elsősorban mozgósítási gondokkal küzd a Lehet Más a Politika.