A Medián novemberi felmérésében a választópolgárok aktivitásának változása a legfeltűnőbb: az Együtt 2014 választói mozgalom októberi fellépése mind a kormánypárt, mind a vezető ellenzéki párt szimpatizánsait mozgósította. Az is kiderült, hogy az előző miniszterelnök komoly kihívást támaszt a jelenleginek – olvasható a Medián honlapján közzétett legfrissebb közvélemény-kutatási adatokból.

Az elmúlt egy-két hónapban elmozdult a holtpontról a választópolgárok aktivitása: szeptemberben a megkérdezettek 40, októberben 41, novemberben 44 százaléka gondolta úgy, hogy egy közeljövőben tartandó választáson „biztosan” az urnákhoz járulna. Ennél magasabb választói aktivitást a legutóbb másfél évvel korábban, 2011 májusában mért a Medián.

A pártok közül a Fidesz őrzi vezető helyét, és az MSZP is a másodikat. Az utóbbi a „biztos” szavazók körében valamivel gyengébben teljesít, mert a szimpatizánsai között az átlagnál valamivel kevesebb az aktív, elkötelezett szavazópolgár. A szavazatokért folyó versenyfutásba először októberben berobbant Együtt 2014 választói mozgalom novemberben visszaesett valamelyest, de a teljes szavazókorú népességben elért 10, és a választani tudó biztos szavazóktól kapott 16 százalékával biztos parlamenti befutó lenne, ha pártként indulna a „jövő vasárnapi” választáson - olvasható az elemzésben.

Elsősorban az Együtt 2014 szereplésének tulajdonítható, hogy novemberben tovább csökkent a választani nem tudó vagy nem akaró közönség aránya, ami szeptemberben még 46, októberben 37, a legutóbb pedig már csak 33 százalék volt. És a jelek szerint Bajnaiék fellépésének a mozgósító hatása elsősorban azoknak a pártoknak az „alvó” szimpatizánsait aktivizálta, amelyek számára az új szereplő a legnagyobb kihívást jelenti: a teljes szavazókorú népesség körében a Fidesz és az MSZP egyarán 4-4 százalékponttal erősödött.

Bár kedveltség tekintetében csökkent a különbség Orbán Viktor és Bajnai Gordon között, kettőjük közül május óta rendre Bajnai a népszerűbb. Mindenesetre, ha a lehetséges miniszterelnök-jelöltek alkalmasságáról van szó, a jelenlegi és az előző kormányfő kiemelkedik a mezőnyből, közöttük azonban kiélezett a verseny. Abban az esetben ugyanis, ha több jelölt közül lehet választani, 25 százalékkal relatív többségben vannak az Orbánt támogatók, míg Bajnait 20 százaléknyian tartják a jelöltek közül legalkalmasabbnak (Vona Gábort 10, Mesterházy Attilát 9 százalékuk választja), Bajnai azonban jelentősebb tartalékokkal rendelkezik, ezért ha az embereknek csak kettőjük közül kellene választaniuk, a relatív többség (35 százalék) Bajnait tartaná alkalmasabbnak. Az Orbánt jobbnak látó 29 százaléknyi polgár döntő többsége Fidesz-szavazó, míg Bajnai támogatói köre jóval sokszínűbb, vagyis több párt szavazóiból és pártpreferenciával nem rendelkezőkből tevődik össze.

A Medián felmérése szerint a kormány munkájának és az ország helyzetének megítélésében nem mutatkozott számottevő változás az elmúlt néhány hónapban. A második Orbán-kormány eddigi teljesítményének lakossági értékelése százfokú skálán 31 pontot ér el, a kormányzati munkát négy emberből egy értékelte jónak. Ennél azonban lényegesen kevesebben vannak azok, akik szerint az országban jó irányba mennek a dolgok (18 százalék), az emberek háromnegyede jelenleg is borúsan látja Magyarország helyzetét.