A sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló tervezet jelenlegi formájában jórészt megfelel az európai audiovizuális médiairányelvnek - mondta Bayer Judit médiajogász pénteken az MTI-nek, rámutatva, hogy a módosító javaslatok mindegyike helyes irányban változtat a tervezeten, ám ezek szerinte számos helyen még pontosításra szorulnak.

Június 11-én Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselők egy öt elemből álló médiacsomagot nyújtottak be a parlamentnek, s ezek közül az intézményi változtatást célzó négy előterjesztésről az Országgyűlés már a jövő héten dönt. A Fidesz a múlt héten jelentette be, hogy a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitáját ugyan még a nyári ülésszakban le szeretnék folytatni, ám a javaslatról csak a nyári társadalmi egyeztetést követően, az őszi ülésszakban szavaznának. A kormánypárt szerdán tíz bizottsági módosító indítványt is beterjesztett az országgyűlés elé.
A sajtószabadságot és médiatartalmakat szabályozó fideszes törvényjavaslattal szembeni legsúlyosabb kritikákat semlegesítik azok a módosító indítványok, amelyeket szerdán terjesztettek a parlament elé - mondta az MTI-nek csütörtökön Koltay András egyetemi oktató, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának Fidesz által delegált tagja. "Fogalmilag tisztult a tervezet, ami nem jelenti azt, hogy nem igényel még további munkát" - jellemezte a módosult dokumentumot.
A Fidesz "médiaalkotmányának" nevezett tervezet legkülönfélébb részeit érte kritika az elmúlt napokban: ilyen az úgynevezett platformsemleges szabályozás, vagyis az, hogy a nyomtatott, az elektronikus sajtóra és az online médiára is ugyanazok a törvények vonatkoznának. Ám Koltay szerint mivel nem részletekbe menő, hanem csupán alapelvi szabályozásról (például a kiskorúak védelme, a gyűlöletkeltés tilalma) van szó, alapvetően "nem ördögtől való gondolat", hogy a különböző platformokat egységes szemlélettel közelítse meg a javaslat. A közmédiumokra és az elektronikus médiaszolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályozást szerinte a még ősszel a Ház elé kerülő új médiatörvény fogja tartalmazni.
Bayer Judit szerint a szerdai módosítások a definíciók terén pótolnak hiányokat. A főiskolai docens úgy látja: hasznos lenne azonban, hogy mivel az interneten még nem alakultak ki a pontos műfaji határok, a törvényalkotó negatív meghatározást is adhatna, azaz nevesíthetné azt is, hogy milyen típusú tartalmak nem tartoznak a törvény hatálya alá. A szabályozás kiskorúak védelmére vonatkozó részét szerinte tovább kellene pontosítani, a gyűlöletbeszédre vonatkozó kitételek pedig szűkítésre szorulnak.
Mint elmondta, üdvözlendő, hogy a módosítás világossá teszi: magáncélú honlapoknak nem kell regisztrálniuk, de felhívta a figyelmet, hogy a regisztrálás több, mint a hatályos sajtótörvény által az időszaki lapoknak előírt bejelentés.
Az utóbbi napokban sokszor bírált tájékoztatási kötelezettség is módosult; így az már csak a tartalomszolgáltatók egészére vonatkozik. Ez azonban szerinte érvényesíthetetlen követelés, így nincs helye a joganyagban.
Bayer Judit elmondta: a legnagyobb kérdés, hogy ha a sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló tervezeten rövid idő alatt javítani tudott a Fidesz, miért kell olyan gyorsan, csaknem eredeti formájában elfogadni az intézményrendszer átalakításáról szóló többi indítványt.
A tervezet korlátozóbb jellegű eredeti formájával szembeni változás, hogy a helyreigazítással kapcsolatos rész továbbra is csak a hamis tények állításával szemben nyújt védelmet, ugyanis kikerült belőle a becsületsértés esetén igényelhető válaszadási jog - mutatott rá Koltay András. Ugyanakkor az online sajtótermékekre továbbra is kiterjed a hatálya - ez szintén nem újdonság, hiszen megegyezik az eddigi bírói gyakorlattal - fűzte hozzá.
Az egyetemi adjunktus szerint "teljes félreértés" uralta a javaslat kritikáit a tájékoztatási kötelezettség kérdésében: mivel a tervezet csak alapelvi szabályozást ad, a médiapiac egészének és nem az egyes orgánumoknak kell eleget tenniük ezen kötelezettségnek - ez a hatályos sajtótörvényben is szereplő előírás. Az állami szervek információadási kötelezettsége sem csorbul a jövőben.
Ugyanakkor vitathatatlan, hogy vannak progresszív, kifejezetten a sajtó mozgásterét növelő elemei a javaslatnak: például az újságírók határozottabb védelme. A sajtót illető többletjogosultságokat a strasbourg-i emberi jogi bíróság gyakorlata is elismeri - mutatott rá. Szerinte az információforrások védelme, titokban tartásának joga, a munkájuk során a közérdek szolgálatában jogsértést elkövető oknyomozó újságírók büntetlensége, illetve a laptulajdonossal, hirdetővel szembeni újságírói szabadság védelme egyértelműen előremutató elemek. Bayer Judit ezt viszont másként látja: szerinte az oknyomozók terepe szűkülne az új szabályozással.
Koltay András úgy véli, a készülő joganyag alapelvi keretet nyújthat egy majdani új médiatörvényhez, amelynek nemcsak az 1996. évi médiatörvényt, hanem az 1986. évi sajtótörvényt is fel kellene váltania.
A Fidesz médiacsomagjával kapcsolatban az utóbbi hetekben több hazai sajtószakmai szervezet is kifogásokat emelt. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-felelőse a csomag visszavonását kérte a magyar kormánytól. Az Európai Újságíró Szövetség közleménye szerint a javaslat korlátozó jellegű, amely szűkíti a véleménynyilvánítás jogát. A sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló kerettörvényről a parlament kulturális és sajtóbizottságának szerdai ülésén számos itthoni szakmai szervezet is elmondta véleményét, s többségük bírálta a tervezetet. A Fidesz ezután a joganyaghoz tíz bizottsági módosító indítványt terjesztett az parlament elé.