Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a Fidesz nem vonja vissza és az Országgyűlés elfogadja az úgynevezett "médiaalkotmányt". Mandur László szocialista országgyűlési képviselő szerdán az MTI-nek úgy vélekedett: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája is azt bizonyította, hogy az egyetlen járható út lenne, ha az előterjesztők visszavonnák az előterjesztés. Reményét fejezte ki, hogy a Fidesz "hallgat a józan eszére" és az elhangzott véleményekre. Hangsúlyozta: nem volt olyan ellenzéki párt vagy szakmai szervezet, amelyik ne támadta volna a törvényjavaslatot, ami szerinte alkotmányellenes és nem illeszkedik az uniós irányelvekhez sem. A "médiaalkotmány" alapfelfogásában és koncepciójában is hibás, ezért nehéz módosító indítványokkal jobbá tenni. Egy célt szolgál, hogy a Fidesz kiterjessze a média feletti uralmát - hangoztatta.

Az öt részből álló fideszes médiacsomaghoz tartozó úgynevezett "médiaalkotmány" általános vitáját folytatta le szerdán az Országgyűlés. A fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat a sajtó alapvető jogait kívánja meghatározni.

A 'médiaalkotmány' szerdai parlamenti vitája során az ellenzék a sajtószabadság korlátozásával vádolta a kormányoldalt.

LMP: Döbrögik hatalma

Schiffer András (LMP) szerint a parlament elsőrendű kötelezettsége lenne, hogy keretek közé szorítsa az állami és önkormányzati cégek médiatámogatásait, így szabadítva ki a helyi nyilvánosságot a "Döbrögik hatalma alól". Hozzátette: a törvényjavaslatban szereplő válaszadási jog életbe lépésével az a "vicces helyzet állna elő", hogy az LMP átvehetné a Jobbiktól a Barikád című lap szerkesztését.

MSZP: le a korlátokkal

Lendvai Ildikó (MSZP) a vitában elhangzott azon felszólalásokra reagált, amelyek kifogásolták, hogy "egykori cenzorként" a szocialisták részéről ő aggódik a sajtószabadságért. Elmondta, hogy bár nem volt cenzor, a "pongyoladiktatúra" idején valóban közelről látta, hogyan működik a rendszer, és jóhiszeműen asszisztált hozzá. Hozzátette: éppen ezért tudja, hiba volt, hogy a Kádár-rendszer korlátokat állítva óvta volna meg a számára fontos értékeket. Az ekkor szerzett tapasztalatai miatt szólalt fel és fog felszólalni ezután is a korlátok nélküli sajtószabadság érdekében - mondta Lendvai Ildikó, megemlítve, hogy a fideszes képviselők "médiaalkotmánya" számos korlátot állítana a sajtó elé. A szocialista politikus arra is kitért, a törvényjavaslat nem számolja fel azt a helytelen gyakorlatot, miszerint újságírókat marasztalnak el a bíróságok azért, mert politikusok kijelentéseit idézték, azokról beszámolnak.

Rogán vs Jobbik

Az általános vita során hosszú vita bontakozott ki a képviselők között Daher Pierre fideszes országgyűlési képviselő június 28-i parlamenti eskütételéről. Kormánypárti képviselők - köztük L. Simon László és Rogán Antal - elmondták, elfogadhatatlan, hogy egy szélsőséges hírportál a Jobbik vonatkozó közleményét azzal a felütéssel jelentette meg, hogy "képtelen volt helyesen elmondani az esküszöveget a cigánytenyésztő libanoni", ez ugyanis nem fér bele a szólásszabadságba, egyebek mellett ezért is szükséges a törvényjavaslat elfogadása. Jobbikos politikusok erre úgy reagáltak: a közleményükben ez a kitétel nem szerepelt, ez a szerkesztőség véleménye, felháborítónak tartják ugyanakkor, hogy egy magyar országgyűlési képviselő "ne tudjon magyarul". Lenhardt Balázs azt mondta: ez legutóbb a Habsburg-abszolutizmus idején fordult el, és sérti a parlament tekintélyét, hogy a képviselő az előreolvasott eskü szövegét nem tudta megismételni, "csak makogott". Rogán Antal azt mondta: a Jobbik ezen véleménye a szlovákiai nyelvtörvény szellemét és Ján Slota politikáját idézi. Állítását több jobbikos képviselő visszautasította.

Jobbik: Kínai típusú diktatúrát építenek

A jobbikos Szilágyi György azt mondta a vitában: a kormánytöbbség a javaslattal egy "kínai típusú diktatúra" bevezetését tervezi az internetes honlapok szabályozása területén. A politikus szerint félő, hogy a Fidesz-KDNP csak a törvényjavaslat "bujtatott cenzúrára" vonatkozó rendelkezéseit kívánja betartatni majd. Frakciótársa, Volner János úgy fogalmazott, hogy a médiaalkotmányként ismert törvényjavaslat "sok a szólásszabadság számára", de "kevés a tényleges teendők szempontjából". A képviselő szerint Magyarország a nemzeti önrendelkezéséről mond le, ha a nemzetközi tőke számára is lehetővé teszi hazai médiapiaci szereplők felvásárlását.

Fidesz: Nem úgy volt, nem úgy lesz

A "médiaalkotmány" előterjesztője, a fideszes Cser-Palkovics András zárszavában megismételte, hogy az eredeti törvényjavaslat számos ponton módosulni fog, mivel több, kormánypárti képviselők által benyújtott módosító indítványt is támogatnak. Arra is kitért, hogy noha az ellenzéki képviselők hiányolták a szakmai konzultációt, az előterjesztők egyeztettek a szakma képviselőivel, és erre további lehetőséget ad az, hogy a törvényjavaslathoz augusztus 31-ig lehet módosítókat benyújtani, illetve, hogy az ősszel a kulturális és sajtóbizottság újból meghallgatja az újságíró-szervezetek véleményét. Addig is várják a további módosító javaslatokat.

A törvényjavaslat részletes vitáját az ősszel folytatja le a Ház.