A Fidesz szerint azért van szükség a közmédiumok működésének újraszabályozására, mert bebizonyosodott: a régi rendszer megbukott. Cser-Palkovics András a pénteken, fideszes képviselők által az Országgyűléshez benyújtott átfogó médiacsomagról az MTI-nekazt mondta: augusztustól elindulhat az új rendszer, amely teljesen átszabja a közmédiumok működését; a javaslat nem az alkalmazotti körről, hanem a szervezetek működőképesebbé tételéről szól.

A Fidesz két képviselője Cser-Palkovics András és Rogán Antal öt előterjesztésből álló átfogó médiacsomagot nyújtott be az Országgyűlésnek.

Cser-Palkovics András ezzel kapcsolatban az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet: egyelőre keretszabályokat kívánnak alkotni, amelyek alapján - a parlamenti döntéshozataltól függően - akár augusztusban is elindulhat az új rendszer. Mint mondta, a kerettörvény átmenti lenne, annak alapján készülne az új médiatörvény, amely a tervek szerint 2011. januárjától léphetne hatályba.

A fideszes politikus arra a kérdésre, hogy miért nem vártak az új médiatörvényig, azt válaszolta: a régi rendszer magától szétesett, megbukott, erre már az előző ciklusban is többször felhívták a figyelmet. Sem az MTV-nek, sem az ORTT-nek nincs elnöke, hamarosan a Magyar Rádió esetében is felmerül ez a kérdés - fűzte hozzá azzal, hogy működésképtelenné válhat a közszolgálat a média területén. Ennek megakadályozását, megelőzését és egy új rendszer felépítését szolgálják azok a javaslatok, amelyeket pénteken a parlament elé benyújtottunk - szögezte le. Hangsúlyozta: a csomag azt a célt szolgálja, hogy a médiaszabályozás területén is megkezdődjön egy új, hatékony, működőképes és a megfelelő jogokat biztosítani tudó médiaszabályozás Magyarországon.

Annak a reményének adott hangot, hogy a most benyújtottak átmeneti jogszabályok lesznek, és a mai problémákat az új médiatörvény képes lesz hosszú időre megoldani.

A csomag részleteiről szólva Cser-Palkovics András úgy vélekedett: javaslataik egyik legfontosabb eleme az alkotmánymódosításra tett indítvány. 1990 óta változatlan az alkotmány 61 paragrafusa, és az az által használt fogalmak elavultak, alkalmatlanok a modern médiapiaci folyamatok alaptörvényi szintű szabályozására.
Szerint a sajtószabadság biztosítása mellé indokolt felvenni a sokszínűség védelmét, a polgárok megfelelő tájékoztatásához fűződő jogát, illetve a közszolgálati médiát alkotmányos intézménnyé kell tennie, amelynek fenntartása az alkotmányban is megfogalmazottak szerint állami kötelezettség.

A csomag átfogó médiaszabályozást is javasol: olcsóbb, áthathatóbb megoldást eredményezne, ha egy médiahatóság lenne a jövőben, létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az ORTT összevonásából -, valamint a médiatanács és egy közszolgálati közalapítvány is - emelte ki a Fidesz politikusa.

Az előterjesztésről szólva kifejtette, azt módosítja a médiatörvényt, az elektronikus hírközlésről, a digitális átállásról, a Nemzeti Hírügynökségről szóló törvényt is. Hozzátette: ez a jogszabály rendelkezne a tartalomszabályozásról; ennek parlamenti vitájától azt várják, hogy a jogszabály végül olyan kereteket, értékeket fogalmazzon meg, amelyek később alkalmasak lehetnek az új médiatörvény előkészítéséhez.

Cser-Palkovics András azt mondta, az új szabályok teljesen átszabják a közszolgálati médiumok működését, azok nonprofit részvénytársasággá válnának, de a négy közszolgálati intézmény szakmai, jogi és szolgáltatói önállósága megmarad, működésüket nonprofit gazdasági társaságokként folytatják tovább, tevékenységüket egy közös felügyelő bizottság felügyelné.

Megmaradna a civil kontroll is az úgynevezett közszolgálati testületben - húzta alá -, amely a közszolgálati tartalmat ellenőrző és Országgyűlés által elfogadott közszolgálati kódex érvényesülését felügyelné. E testületnek 12 tagja lenne, a törvényben meghatározott jelölő szervezetek, kiemelkedő jelentőségű társadalmi szervezetek, történelmi egyházak delegálnák a tagokat.

Az új rendszerben a jövőben a közmédiumokat vezérigazgatók vezetnék - közölte. Arra a kérdésre, hogy e szerint a törvény hatályba lépésével megszűnne a jelenlegi vezetés mandátuma a közmédiumokban, úgy válaszolt: meg kell várni, hogy a parlamenti vita végére milyen lesz a csomag végső formája, milyen módosító indítványok vonatkoznak akár erre a kérdésre is, és végül milyen törvény az előterjesztésből.

A költségekre vonatkozó kérdésre kifejtette, a költségvetés számára ez az új rendszer többletforrást nem igényel, azaz a büdzsének nem kerül több pénzbe a közszolgálati médiumok működtetése, sőt: a javaslatok alapján olcsóbb lesz. Cser-Palkovics András felhívta a figyelmet arra, hogy a közalapítványok megszűnése azt eredményezi, hogy a jelenlegi 150 testületi hely egyharmada marad meg.

A közmédiumok dolgozói elbocsátásával kapcsolatos kérdésre a Fidesz országgyűlési képviselője azt válaszolta: az új rendszernek nem kell elbocsátásokkal járnia, hiszen a javaslatok nem az alkalmazotti körről szólnak, hanem a szervezeti működést kívánják ütőképesebbé tenni.

Az MTI szerepét firtató kérdésre leszögezte: a benyújtott javaslat egyértelműen cáfol miden korábbi vaklármát, amely szerint a Fidesz az MTI megszűntetésére készül. Úgy értékelte, az MTI szerepe a jövőben nőni fog.