Ezeken a mágnesszalagon rögzítették az elmúlt rendszer titkosszolgálatai az állambiztonsági iratok több fontos, korábban elveszettnek hitt dokumentumát, amelyeket decemberben átmásoltak és archiváltak a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH).

Csapody Miklós országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a történelmi igazságtétel, a szabad történeti kutatás és a társadalom mentális egészségének javítása egyaránt ezeknek az információknak a nyilvánosságát igényli.

A sajtótájékoztatón felidézték a húsz évvel ezelőtti Duna-gate ügyet, amelynek kerek évfordulóján - mint elhangzott - rá kell irányítani a figyelmet arra, hogy a diktatúra titkainak egy részét most is homály fedi.

Roszík Gábor volt országgyűlési képviselő - akit annak idején megkeresett a megfigyelési és iratmegsemmisítési botrány kirobbantója - hangsúlyozta: a környező országokban már évekkel ezelőtt nyilvánosságra hozták az ehhez hasonló titkosszolgálati dokumentumokat, így ott már nem okoznak kárt a közéletben, amikor például megjelenik erről egy-egy lista vagy anyag.

A politikus emlékeztetett arra: Végvári József őrnagy, a Duna-gate ügy kirobbantója annak idején egy televíziós stábnak titokban megmutatta, hogy a belügyminiszter állításával szemben mégiscsak zajlik az iratmegsemmisítés, és az onnan kihozott iratok bizonyították azt is, hogy titkos eszközökkel figyelték az akkori ellenzéket.
Roszík Gábor és Csapody Miklós a sajtótájékoztatón beszámolt arról is, hogy egyéni képviselőjelöltként indulnak az MDF színeiben.

A kormányszóvivő tavaly december közepén jelentette be, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal szakemberei február közepére azonosítják a mágnesszalagokon található adatokat, és ezután döntenek arról, hogy megmarad-e a titkosítás. A titokgazda az NHB főigazgatója, így a titkosítás esetleges feloldásáról csak a hivatal dönthet.

A 18 mágnesszalagon található valószínűleg egyebek között az állambiztonsági szervek operatív nyilvántartása és az úgynevezett hálózati nyilvántartás.

A kormányszóvivő korábban bejelentette azt is, hogy sikeresen, adatvesztés nélkül sikerült menteni a szalagokon tárolt adatokat. Hangsúlyozta: az informatikusokból álló archiváló bizottság az adathordozókon rögzített minősített adatok tartalmi vizsgálatára, megismerésére nem volt jogosult.

A Kenedi János történész által vezetett, a pártállam állambiztonsági iratainak feltárására létrejött, történészekből, levéltárosokból álló Kenedi-bizottság munkájának egyik fontos eredménye volt, hogy kiderült, megvannak azok a 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer állambiztonsági adatállománynak fontos iratait, így például az ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait vitték fel a szervek akkori munkatársai.