Blöff lenne a Gyurcsány elleni bizalmatlansági indítvány?
- Konstruktív bizalmatlansági indítvány elindítását javasolja az MDF Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen - jelentette be Dávid Ibolya, a párt elnöke a parlament hétfői ülésén, napirend előtti felszólalásában.
Közölte, hogy egy kérdőívet oszt ki a négy ellenzéki párt képviselői között. Szavai szerint ezzel azt akarják megtudni, hogy van-e 78 képviselő, aki kormányváltást akar, és van-e 194 olyan képviselő, aki valódi változást akar "ebben a mély válságban Magyarországon". (A konstruktív bizalmatlansági indítvány egyetlen szavazás: a képviselők egy gombnyomással dönetenek a miniszterelnök leváltásáról, egyben a helyére javasolt jelölt megválasztásáról.).
Kijelentette azt is, hogy az országot sodródni hagyó vezetőkkel szemben az MDF-nek van válságkezelő programja, látja a valós helyzetet, és azt is tudják, hogy az ország élére Bokros Lajos, a párt Európai Parlamenti listavezetője lenne a legalkalmasabb személy. Mint mondta, itt a lehetőség, hogy az Európa szerte ismert, hiteles szakember vezesse ki az országot a válságból.
Dávid Ibolya emlékeztetett arra, hogy a parlamentben az ellenzéki pártoknak van többségük. Az MDF elnöke szerint Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc sokat beszélt a saját közönségének, de nem történt semmi.
A pártelnök közölte: úgy tűnik, az ország jelenlegi vezetői nem látják, mekkora a baj.
A kormány részéről nem érkezett válasz a felszólalásra.
Az SZDSZ-frakció egyetértett azzal, hogy a bizalmatlansági indítvány alkalmas eszköz lehet a válság kezelésére, s azzal is, hogy szükség van egy érdemi válságkezelő programra, mégsem csatlakoznak az MDF kezdeményezéséhez, azt ugyanis - különösen a többi párt reakciójának fényében - megalapozatlannak (vagy ahogy egyik forrásunk fogalmazott: blöffnek) tartják.
Az SZDSZ-frakció azonban nem hozott hivatalos döntést - az viszont bizonyosnak tűnik, hogy nem írják alá az MDF-kezdeményezést. Amennyiben a megvalósíthatóság irányába mozdulna el az MDF kezdeményezése, akkor megfontolnánk, hiszen Bokros Lajos legtöbb elképzelését magunk is osztjuk, képviseljük- jegyezte meg egyik liberális forrásunk.
A NOL információja szerint az SZDSZ-ben sokan komolytalannak tartják Dávid Ibolyáék kezdeményezését. "Miről beszélünk? Nincs is frakciójuk!" - mondta kérdésünkre az egyik liberális képviselő. Az általunk megkérdezett SZDSZ-frakciótagok, illetve szakértők véleményéből az szűrhető le, hogy nem fogják támogatni az MDF által javasolt konstruktív bizalmatlansági indítványt, bár testületi döntés erről még nem született. Úgy tudjuk, egyelőre egyetlen frakciótag sem írta alá a kezdeményezést, bár Kóka János frakcióvezető információnk szerint arról győzködi a liberálisokat, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Az SZDSZ-frakció hétfő este rendkívüli frakcióülésen értékeli a kialakult helyzetet, döntést valószínűleg csak a pénteki vezetőségi ülést követően (jövő hétfőn) hoz a képviselőcsoport.
Mint ismert, Fodor Gábor pártelnök tavaly szakértői kormány megalakítására tett javaslatot, azóta viszont - részben a gazdasági válságra hivatkozva - a stabilitást helyezik előtérbe, ezért a Gyurcsány-kormányt (noha változatlanul hiteltelennek tartják), nem akarják megbuktatni. Igaz, Fodor Gábor a múlt héten a Parlamentben azt üzente az MDF-nek, hogy "Bokros Lajosra itthon van szükség nem pedig Brüsszelben".
A Fideszes képviselők sem írják alá a bizalmatlansági indítványról szóló íveket, a párt Navracsics azt monda: a kamarilla-politikát nem tudja elfogadni. Közölte: új kormány csak a választók bizalmával alakulhat, nem pedig a pártok alkuja nyomán.
Herényi Károly úgy reagált: ezzel a Fidesz tartja élteben a Gyurcsány-kormányt.
A kereszténydemokraták sem írják alá az íveket. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke úgy nyilatkozott: nem kamarillatrükkökre, hanem előrehozott választásokra van szükség. Ez az egyetlen tisztességes megoldás.
Bokros Lajos lenne egyébként az utolsó ember, akire a családomat és a hazámat rábíznám - fogalmazott Semján Zsolt.
A konstruktív bizalmatlansági indítvány
A konstruktív bizalmatlansági indítvány szabályait 1990-ben rögzítették az alkotmányban. Az alaptörvény kimondja, hogy a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.
A bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.
Az alkotmány kommentárja szerint a jogintézmény lényege "egy negatív mozzanat (a bizalommegvonás a miniszterelnöktől) és egy pozitív mozzanat (az indítványozók konszenzusa az új miniszterelnök-jelölt személyét illetően) együttes megnyilvánulása. A tagadásban jelentkező konstruktivitás a folyamatos kormányzás garanciáját jelenti. A kormányválság, a köztársasági elnök beavatkozása (a parlament feloszlatása) nélkül megoldódik".
Bizalmi szavazást már kért maga ellen a hivatalban lévő magya kormányfő (az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 6-án a parlament 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és programjának), ám konstruktív bizalmatlansági indítványt még nem nyújtottak be a magyar parlamentben. Ha lesz 78 képviselő, aki támogatja Dávid Ibolya javaslatát, akkor a német alkotmányos berendezkedésből átemelt jogintézmény csaknem két évtizedes magyarországi története során ez lesz az első alkalom, hogy a parlamentben konstruktív bizalmatlansági indítványról szavazhatnak a képviselők.
