Heisler András a Mazsihisz új elnöke
A múlt hónapban a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) közgyűlése – személyeskedő viták és indulatos jelenetek kíséretében – megvonta a bizalmat Feldmájer Péter elnöktől. A teljes vezetőség lemondott, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgatót viszont, akinek nem csekély szerepe volt Feldmájer megbuktatásában, a küldöttek megerősítették tisztségében.
A rendkívüli tisztújító közgyűlést a szokásos vasárnapi időpont helyett rendhagyó módon most csütörtökre hívták össze. Esélyesként lépett elő Horovitz Tamás, a debreceni hitközség elnöke, aki – a róla keringő híresztelésekkel szemben – tagadta, hogy a Fideszhez kötődő jelölt lenne. Feldmájer Péter bejelentette, hogy újra elindul: programja mellett szétküldött egy több mint harmincmillió forintos liftberuházásról szóló dokumentumot is.
Az ügyletet Zoltai Gusztáv, valamint Horovitz Tamás cége hozta tető alá 2009-ben. Feldmájer szerint a szerződést a Mazsihisz vezetősége nem hagyta jóvá: a kivitelezést a cég nem a megfelelő színvonalon végezte el, több szabálytalanság is történt, a Mazsihiszt anyagi veszteség érte. Horovitz és Zoltai egyaránt visszautasította a vádakat.
A Mazsihisz alapszabálya értelmében nemcsak előzőleg, hanem a közgyűlés tagjai közül a választás helyszínen is lehet jelöléseket tenni az elnöki posztra. Számítani lehetett rá, hogy Heisler András, a Mazsihisz egyik korábbi vezetője szintén elindul: így is történt.
A választást zárt ajtók mögött tartották. A procedúra tartogatott meglepetéseket: Feldmájer Péter váratlanul visszalépett Heisler András javára.
A tisztújító közgyűlést hivatalosan délután négy órától hirdették meg, az elnökválasztás eredményét nem sokkal fél nyolc után tették közzé. Összesen 106 érvényes szavazat érkezett, ebből Heisler András 59-et kapott: tehát már az első fordulóban megszerezte a szavazatok többségét. (Feldmájer neve végül a szavazólapon maradt, és elindult Várnai György, a Hegedűs Gyula utcai körzet elnöke is. A négy jelöltből Horovitz Tamás lett a második 35 szavazattal.)
A körülményekre tekintettel az új elnök megbízatása nem a teljes négyéves ciklusra, csak szűk két évre szól.