A felmérés egyik súlyos megállapítására – ami szerint a legtöbben nálunk fontolgatják, hogy elhagyják hazájukat, mert zsidóként nem élhetnek biztonságban – Gádor György úgy reagált: „Sokan mentek el az elmúlt években, és nemcsak azért, mert jobb életet reméltek külföldön, hanem azért is, mert a politikai közérzetük sem volt valami fényes itthon. Ha csak a Horthy-szobor avatására gondolok, már akkor sem csodálkozom, hogy valakinek elege lesz és csomagol.”

Gádor György arra a felvetésünkre, hogy milyen következményei lehetnek a Magyarországról lesújtó képet festő kutatásnak, azt mondta: A politikai következményeit mérjék fel a politikusok, de mindenképp komolyan kell venni felmérés eredményeit. A Páva utcai Zsinagóga elnöke ugyanakkor reményét fejezte ki: a felmérés segítheti a politikai döntéshozókat abban, hogy a diszkriminációra, a gyűlölet-bűncselekményekre, az antiszemitizmusra célzottabb, hatékonyabb jogi, politikai válaszokat adhassanak.

Krekó Péter politológus, a Political Capital vezetője mindenekelőtt kiemelte: a kutatás nem magát az antiszemitizmust, hanem annak észlelését mérte a zsidó közösségben, és a felmérés nem reprezentatív, így óvatosan kell kezelni az abból kapott eredményeket. Ezzel együtt – tette hozzá – kétségtelen, hogy miként az utóbbi évek több kutatása, ez a felmérés is az antiszemitizmus térnyerését mutatja. Bár a nyílt antiszemitizmus valóban növekszik Magyarországon, fontos, és ezt a kutatás résztvevői is így látják, hogy a magyar antiszemiták inkább „csúnyán beszélnek”, de nem cselekszenek, főként a közbeszédben megjelenő politikai antiszemitizmus jelent problémát – fogalmazott Krekó Péter. „Nekünk az az álláspontunk, hogy bár az antiszemitizmus valóban probléma, annak túlreagálása a zsidó közösségre nézve lehet a legveszélyesebb. Ha ugyanis a zsidók körében állandósulnak a félelmek, és sokan el akarják hagyni az országot, akkor az antiszemiták nyernek”  – fogalmazott, megjegyezve: „Az antiszemitizmus a „nemzet ópiuma”, amely minden problémát és kudarcot eltol magától, és azokért a „zsidó világ-összeesküvést” teszi felelőssé. Ezzel zártabbá, arrogánsabbá és paranoiddá teszi a nemzeti közösséget, megakadályozza, hogy az a politikai és történelmi hibákból tanulva fejlődjön.” A politológus kérdésünkre kitért arra is:  „A kormány az utóbbi időben elkötelezettségét hangsúlyozza az antiszemitizmus elleni küzdelemben, főleg nemzetközi szinten, ez a kutatás inkább csak aláhúzza ennek a témának a fontosságát. Így nem hiszem, hogy kifejezetten ártana a kormánynak, ugyanakkor az ország amúgy sem kedvező megítélését tovább ronthatja.”

Ha csak egy embernek is félnie kell, az is sok

A Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerint az FRA jelentese számos módszertani kérdést felvet, amelyek erősen megkérdőjelezik annak reprezentativitását. E hiányosságokat a jelentés függeléke is kifejti. De – tájékoztatta lapunkat Prőhle Gergely – mivel Magyarország évszázadok óta magyarok, zsidók, németek, szlovákok és még sok más nemzetiség közös hazája, „ha csak egy embernek is félnie kell az identitása miatt, az is sok”.

Ezt nem relativizálja az sem, hogy a jelentés szerint más országokban jóval nagyobb a tettlegesség aránya, és a dokumentum is megállapítja: általános európai jelenségről van szó. Az adatfelvétel 2012 őszén zajlott, és a helyzet komolyságát felismerve azóta a magyar kormány számos fontos döntést hozott az antiszemita jelenségek monitorozása és leküzdése érdekében – hívta fel a figyelmet az államtitkár. A legfontosabb szerinte, hogy az antiszemita megnyilvánulások pontos megismerése érdekében együttműködési megállapodást kötöttek a Tett és Védelem Alapítvánnyal. Jelentéseik június óta (angol nyelven is) havonta megjelennek. Másrészt jogszabályok születtek a futballhuliganizmus és az antiszemita politikai megnyilvánulások korlátozására, szankcionálására. (Cs. I.)