A rendkívüli közgyűlés vasárnap elsöprő többséggel megszavazta, hogy a Mazsihisz nem enged a Sorsok Háza, a német megszállási emlékmű, valamint Szakály Sándor ügyében. Továbbá: amíg a kormány ennek figyelembevételével nem változtat a „holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán”, a Mazsihisz távol marad az emlékév kormányzati programjaitól, nem használja fel az elnyert pályázati támogatást.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke a közgyűlés után – hangsúlyozva: még lát lehetőséget a megállapodásra, bízik a „kormány bölcsességében” – arról beszélt, hogy a magyarországi zsidóság talán a háború óta nem volt annyira egységes, mint most.

Az egység azonban gyorsan szertefoszlott. Nem sokkal a közgyűlés után a Mazsihisz vezetői „Igen Tisztelt Miniszterelnök Úr” megszólítással levelet írtak Orbán Viktornak. Többféle értelmezési lehetőséget kínált, hogy Szakály Sándor menesztéséről egyáltalán nem esik szó, és a megszállási emlékműről is csak annyi szerepelt a levélben, hogy a Mazsihisz párbeszédet kezdeményez.

A harmadik ponttal kapcsolatban konkrét elképzeléssel álltak elő a Mazsihisz vezetői. A józsefvárosi Sorsok Háza helyett egy olyan központ megvalósítását javasolták, amely a magyar-zsidó együttélést, a magyar és zsidó kultúra szimbiózisát mutatná be. Ez lenne az Együttélés Háza. Az intézmény nem a Józsefvárosban, hanem a Rumbach Sebestyén utcai felújítandó zsinagógában kapna helyet.

A Mazsihisz vezetői sem titkolták, hogy a levelet felkérésre – értsd: kormányzati ösztökélésre – írták. Ugyanakkor a Mazsihisz berkeiben többeket is meglepetésként ért, hogy a levél kikerült a kormányzati portálra.

Szeretnénk a társadalmi béke irányába terelni a folyamatokat – lapunknak nyilatkozva Heisler András ezzel indokolta a miniszterelnöknek írt levelet.

A magyarázat nem mindenkit nyugtatott meg. A legnagyobb feltűnést Suchman Tamás keltette, aki keresetlen szavakkal fejtette ki véleményét. „A Mazsihisz vezetői hazudnak. Becsapnak bennünket. Visszaélnek az őket felhatalmazó, gyakorlatilag egységes többség, a magyar zsidóság megbízásával. Elárulták a megbízóikat, méltatlanná váltak a tisztségükre” – számolt be az Index arról az e-mailről, amelyet a volt szocialista politikus küldött szét a közgyűlés tagjainak. Suchman a vezetők lemondását, új közgyűlés összehívását követelte.

Visszafogottabban, de a szerkesztőségünkhöz eljutott hírek szerint mások is kinyilvánították ellenérzésüket. Többek között Frölich Róbert főrabbi, aki ezt írta:

„Én egy másik közgyűlésen lehettem vasárnap, mert ott nem erről volt szó. Ott bojkottról beszéltünk és szavaztunk, nem alkudozásról. Nagyon kíváncsi vagyok, Ti, akik erről szavaztatok, akik végighallgattatok túlélőket, vasárnap és egész életetekben, mit szóltok ehhez a fordulathoz. Én a meggyilkolt és soha meg nem ismerhetett családtagjaim miatt – és hiszem, hogy nevében – szavaztam meg a bojkottot.” A főrabbi végül csupán ennyit kérdezett: akkor most hogyan tovább?

Számomra sem világos, hogyan lehet az, hogy valamit megbeszéltünk, szavaztunk róla, mégis más hangvételű, más tartalmú levél született – kifogásolta a debreceni Kreisler Gábor, hozzátéve: a közgyűlésen még csak célzást sem hallott arról, hogy a Mazsihisz vezetői külön levélben fordulnak a miniszterelnökhöz.

Heisler András úgy érezte, reagálnia kell a sokfelől érkező heves bírálatokra. Miután a képviselőtestületi tagoknak szánt válasza „kiszivárgott”, a szöveg felkerült a Mazsihisz honlapjára is.

Csúsztatások, inkorrekt, hazug információk segítségével próbálnak minket a sajtón keresztül lejáratni – állapította meg Heisler András. Majd így folytatta:

„Soha nem volt a magyar zsidóság ilyen elszánt, ilyen egységes, ezért megpróbálnak minket egymás ellen fordítani. Barátaink egy része keményen kritizálta a levelet (mármint azt, amit a Mazsihisz vezetői írtak Orbán Viktornak – a szerk.), de én nem kenyértörést akarok a miniszterelnökkel, hanem eredményt.

Eltökéltségünk sziklaszilárd, akkor is, ha udvarias formában közöljük. Közgyűlési határozatunk minden betűjéhez ragaszkodunk és mindent megteszünk, hogy a kormány a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán változtatni tudjon.

A Mazsihisz a józsefvárosi projekt (Sorsok Háza) leállítását kéri. Levelünk ennél tovább lép, és egy társadalmi konszenzussal megvalósuló, új projektre tesz javaslatot.

A Mazsihisz az emlékmű leállítását kéri. Levelünk ugyan igen finom formában, de ugyanezt fejezi ki.

Továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy a szobrot ne állítsák fel. A német megszállás történelmi tényéről lehet és kell az egész magyar nemzet érdekében széles körű társadalmi párbeszédet folytatni.

A határozat kéri Szakály Sándor felmentését. Erre vonatkozóan nem tettünk a kormányfő felé kiegészítő javaslatot. A miniszterelnöknek írt levél a közgyűlési határozatunk érvényesítésének módja.

Nem hősökké akarunk válni, hanem hatékony érdekérvényesítő szervezetté.

Kérlek Benneteket, kezeljétek bizalmasan jelen soraimat. Vessünk véget a médián keresztüli üzengetésnek. Óriási a támogatottságunk, itthon és külföldön. Történelmi lehetősége van a magyar zsidóságnak, éljünk vele.
Hazak ve'emac! (Légy erős és bátor!)”

Az ATV szerda esti műsoraiban megszólaló értelmiségiek – Heller Ágnes filozófus vagy például Ungvári Tamás író, irodalomtörténész – a Mazsihisz vezetői mellé álltak. Ahogyan György Péter esztéta is, aki racionális döntésnek, történelmi tettnek minősítette a miniszterelnöknek írt levelet, mert nem a bojkottról, hanem a párbeszédről szól.

Pillanatnyilag nehéz lenne eldönteni, kinek van igaza. Orbán Viktor várhatóan napokon belül válaszolni fog a „felvetett problémákra”, akkor talán okosabbak leszünk.