Matolcsyt pótolták, öröksége megmaradt
Hadilábon a számokkal
Tóbiás József szocialista frakcióigazgató kért és kapott elsőként szót napirend előtt. Az MSZP-s politikus a plenáris elején – "De milyen áron?" címmel – mondott felszólalásában többek között arról beszélt, hogy immár a sokadik alkalommal derült ki: az Orbán-kormány nem tud tervezni. Tóbiás rámutatott, hogy a miniszterelnök a kormányváltás idején egymillió új munkahelyet, életszínvonal-emelkedést, négy-öt százalékos növekedést és hiánycsökkenést ígért, ehhez képest a gazdaság zsugorodott, versenyképesség helyett inkább csőd érezhető az országban, munkahelyek szűnnek meg, a társadalom egyharmada szegénységben él.
Tóbiás szerint a hiányadat bár jól mutat, az ára mégis nagy volt, hiszen három év alatt két Bokros-csomagnyi megszorítást vezettek be, és további 2-300 milliárdos csomag érkezhet a közeljövőben.
A szocialista politikus rámutatott arra is, hogy korábban a Fidesz garantálni akarta a magánnyugdíj-pénztári tagok veszteségének jóváírását, ehhez képest a mai napon ezzel ellentétes módosítást kívánnak megszavazni. Tóbiás hangsúlyozta, hogy ha a kormány nem veszi el a magánnyugdíjvagyont, akkor csak a 2008-as hiányt tudta volna produkálni a költségvetésben, amelyre nem lehet büszke a kabinet. Az MSZP-s politikus szerint Európa nem a magyarokkal és az országgal, hanem a kormánnyal áll hadilábon.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában azt mondta: bár a szocialisták szerint a jelenlegi kormány nem tud tervezni, ehhez képest a túlzottdeficit-eljárást a szocialista kabinetek idején sem tudták megúszni, az akkori kormány ráadásul volt, hogy hatszázalékos hiánnyal tervezett. Cséfalvay szerint épp a szocialisták voltak képtelenek tartani az államháztartási hiányt, ráadásul közben az országot is eladósították.
"Ez elég válasz arra, hogy ki tud és ki nem tervezni" – tette hozzá. Az államtitkár válaszában elmondta még, hogy szerinte a mostani kabinet azért tudja tartani a három százalék alatti hiányt, mert strukturális reformokat vezetett be. Cséfalvay rámutatott, hogy az Unióban alig van olyan ország – szemben Magyarországgal –, amely három százalék alatt tudja tartani az államháztartási hiányt.
"Miközben Önök a három százalék háromszorosára duzzasztották a hiányt és eladósították az országot, eközben most csökken a GDP-arányos adósság. Ezért az eredményért sokan dolgoztak az országban, köszönet jár érte" – tette hozzá Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár a magánnyugdíjvagyon kapcsán mondott ellenzéki felvetésekre nem válaszolt.
Sikertörténeti áttekintés
Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető volt a második napirend előtti felszólaló. A KDNP politikusa "Felelősek vagyunk értük" címmel mondott beszédében többek között azt mondta: amióta világ a világ, mindig is voltak szegények és gazdagok. Harrach szerint a törvényhozók felelőssége, hogy védelmet nyújtsanak a kizsákmányolt szegények, így például a devizahitelesek számára.
Harrach ezt követően felsorolta, hogy mi mindent tett meg a kormány a hiteladósok, illetve a rezsiárak nyomása alatt vergődő családok érdekében. A KDNP-s politikus rámutatott, hogy a 90 napon túli eladósodottság elérte a 27 százalékot, a fizetési meghagyások száma pedig hatszázezer fölé emelkedett. Harrach a végrehajtások, követeléskezelések visszásságairól beszélt, kiemelve például a végrehajtási díjak indokolatlan nagyságát, vagy a fokozatosság elvének be nem tartását.
A kereszténydemokrata politikus hozzátette: ha kell, ezen ügyekben is módosításokat kell bevezetni, mert ezzel a törvényhozók tartoznak az embereknek.
Rétvári Bence közigazgatási államtitkár reagált a kormány részéről, azzal kezdve: valóban, egy kormány teljesítményét jól mutatja, hogy mikén bánik a legszegényebbekkel. A KDNP-s politikus szerint "Magyarország ebben is jobban teljesít", majd felsorolta, hogy míg az Orbán-kormány emelte a minimálbér összegét, addig a legkisebb a "Gyurcsány-Bajnai időszakban" volt ez a növekedés. Rétvári szerint ebből is látszik, hogy a legszegényebbeket a mostani kormány támogatja a legjobban.
"Aki a szegények hangját hallja meg, emeli a minimálbért. Aki a nagy cégek hangját hallja, csak kevéssé emeli meg ezt az összeget" – fogalmazott a KIM parlamenti államtitkára. Rétvári a kereszténydemokrata Harrach által felvetett végrehajtási kérdésekre válaszolva többek között azt mondta: differenciáltabb végrehajtási díj és munkadíjcsökkentés kiszabását tervezik, de orvosolni kívánnak minden hasonló problémát is.
Nép-elszámoltatás
"Demográfiai lejtmenetből a demográfiai katasztrófáig" – ezt a címet már Sneider Tamás jobbikos képviselő adta a napirend előtti felszólalásának. A radikális párt képviselője beszédében a felmérésekre hivatkozva megdöbbentőnek nevezte, hogy immár "csak" 8,3 millió vallja magát magyarnak, a nemzetiségek száma pedig növekszik. Ugyanígy katasztrofálisnak nevezte, hogy soha ilyen kevés gyermek nem született, mint tavaly.
"Egy pusztuló világban élünk, miközben mások szerint itt épül Európa" – fogalmazott Sneider, aki szerint a népességfogyás egyenes arányban van az ország elgyarmatosításával. A jobbikos képviselő szerint sokan azért nem merték magukat magyarnak vallani, mert sikeres volt az elmúlt nyolc év szocialista és vadliberális kormányzásának nemzetellenes politikája.
Sneider Tamás azt javasolta, hogy az állami szektorban kötelezően fel kellene ajánlani a gyermekes anyáknak a részmunkaidő lehetőségét, ezzel megakadályozva a nők kizsákmányolását és csökkentve a népességfogyást.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint a népszámlálási adatokból nem kell hosszú távú demográfiai és "zavaros" következtetéseket levonni. A kormánypárti politikus szerint az adatok ráadásul épp azt mutatják, hogy a gyermekvállalási kedv nőtt, a népességfogyást pedig sikerült csökkenteni.
Cséfalvay szerint az egykulcsos adórendszer segíti és ösztönzi a családosokat, a kormány pedig fejleszti a bölcsődei és óvodai férőhelyeket. A jobbikos javaslattal kapcsolatban az államtitkár azt mondta: nemcsak az állami, de a piaci szektorban is szükség van a részmunkaidős lehetőségek bővítésére, ezen a kabinet már dolgozik.
A föld- és szavazatéhség csillapítása
Font Sándor fideszes képviselő volt az utolsó felszólaló napirend előtt. "Földstratégiai kérdések" címmel mondott szónoklatában azt mondta: "rendkívüli izgalmak lengik körül" a föld körüli kérdéseket. Font szerint ezen izgalomnak elsősorban a benyújtásra kerülő földtörvény, illetve az állami földpályázatok az okai.
A fideszes politikus először az elmúlt szocialista kormányzás visszásságaival, például Gráf József exminiszter privatizációs műveleteivel foglalkozott, majd felsorolta, hogy a mostani Orbán-kormány idején hány gazda jutott állami termőföldhöz. Font szerint nagy kérdés, hogy lehet-e csillapítani a helyben gazdálkodók földéhségét, majd hozzátette: az új szabályozással véget lehet vetni a szocialisták által hátrahagyott téeszes földoligarchák rendszerének.
Fazekas Sándor agrárminiszter válaszolt a fideszes képviselő felszólalására. A szaktárcavezető is azzal kezdte, hogy a szocialisták idején olykor pályázatok nélkül, olykor egy forintért lehetett földhöz jutni, ami a magyar földvagyon elherdálását jelentette. Fazekas a jelenlegi kormány nehéz örökségéről beszélt, rámutatva: a papíralapú nyilvántartásban sok terület egyáltalán nem is szerepelt.
A miniszter szerint a kabinetet ért támadások valójában az ellenzék vidéki szavazóbázisának építését szolgálják, az állami földekhez szabályosan és törvényesen jutnak hozzá a helyi gazdák. Fazekas elmondta még, hogy most közel háromszor annyian jutottak földhöz, mint korábban.
A szaktárcavezető bejelentette, hogy a földhaszonbérlet-programot folytatni fogják, mert a kormány elkötelezett az "agrárközéposztály" megerősítésében. Ezzel kapcsolatban tovább növelnék a kis és közepes családi birtokokat 80:20 százalék arányban a nagybirtokokkal szemben – zárta válaszát Fazekas Sándor.
Szemereyné a házban
Matolcsy György jegybanki kinevezése miatt mandátumigazolással kezdődött a hétfői plenáris ülés. A megüresedett parlamenti helyre a nagyobbik kormánypárt Szemereyné Pataki Klaudiát jelölte.
Az új képviselő mandátumát a T. Ház egyhangúlag elfogadta; igaz, a fideszes Babák Mihály – mint utóbb jelezte: véletlenül – a "nem" gombot nyomta meg. Szemereyné ezt követően letette az esküt, majd fogadta a frakciók gratulációját.