Matolcsyék nem vizsgálják Schmidt Máriáék gyarapodását
– Az MNB nem tartja szükségesnek megvizsgálni, milyen körülmények közt vásárolt meg Schmidt Mária családi cége egy állami tulajdonú részvénycsomagot, amit még a magánnyugdíj-pénztári vagyonnal vettek el – írja a Hvg.hu.
A lap korábban megírta: Schmidt Mária családi cége a verseny teljes kizárásával vehette meg az államtól a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) 5 százalékos részvénycsomagját. Ráadásul azokról a részvényekről van szó, amelyeket az Orbán-kormány még a magán-nyugdíjpénztári vagyon részeként vett el, de most a kormánybiztos többségi tulajdonában lévő PIÓ-21 Kft.-hez vándorolt.
Cikksorozatuk második részéből kiderült: éppen akkor sikerült megnövelni Schmidtéknek az állami papírokkal a részvényhányadukat, amikor a társaságnál vevőjelöltek kopogtattak. Erről nagyon kevesen tudtak, a kisebb részvényesek aligha, így ha erről a kormánybiztos cégének bennfentes információi voltak, akkor felvetődhet akár a bennfentes kereskedelem gyanúja is – ami a Btk. szerint súlyos gazdasági bűncselekmény. Schmidt lánya „a leghatározottabban visszautasította", hogy "burkoltan bennfentes kereskedelem elkövetésével vádolják" őt és édesanyját.
Végül egy hónapja nyilvánosságra hozták a bizonyítékot arra: úgy adták el Schmidtéknek a részvényeket ár alatt, 380 forint/részvény árfolyamon, hogy közben maga a BIF legfeljebb 500 forintot is adott volna saját részvényeiért. Ráadásul erről az állami vagyonkezelő kifejezetten tudott, mégis csak velük tárgyaltak. Így a két ár különbségével számolva akár 160 milliót is bukhatott az állam.
Mindezek után az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor bejelentést tett az MNB-nél, mint piacfelügyeletnél többek közt bennfentes kereskedelem gyanúja miatt.
Erre megjött az MNB válasza, miszerint a részvényátruházás tényét a piacmonitoring tevékenysége keretében figyelemmel kísérték. A Hvg.hu megjegyzi: az nem derül ki, hogy ez mégis mit jelent, mikor és milyen mélységben tudtak arról, hogyan adták el az állami papírokat. Mindenesetre már a „figyelemmel kísérés" elég volt ahhoz, hogy megállapítsák: „nem merült fel bennfentes kereskedelemre vagy piacbefolyásolásra utaló olyan gyanú", amely a törvény alapján piacfelügyeleti eljárás hivatalból történő megindítását tette volna szükségessé".