A táppénzcsalások visszaszorításra hivatkozott a kabinet, amikor törvénymódosítással május elsejétől a felére csökkentette, és ezzel napi 5.200 forintban maximálta a táppénz összegét. A módosítástól a kormány ötmilliárd forint megtakarítást vár, az új szabályok a már táppénzen lévőkre nem vonatkoznak, először csak az április 30. után orvoshoz fordulóknál kell alkalmazni.

A szigorítás kedvezőtlenül érinti a várandósokat, akiknek eddig, ha az orvos táppénzre vette őket, az első 15 napban megillette őket a betegszabadság. Azaz két és fél hétig a távolléti díjnak (a munkajövedelem 70 százalékát) megfelelő összegét kaphatták meg a cégüktől. A jövőben azonban már csak táppénzt kaphatnak, ami a legjobb esetben is átlag napi munkabérük 60 százaléka lehet. Ha pedig nincs kétéves folyamatos biztosítási jogviszonyuk, akkor csak 50 százalék jár.

Az intézkedéssel látszólag a munkáltatók nyertek. A munkáltató mentesül a terhes kismama után fizetendő betegszabadság terheitől, viszont a várandós nők körülbelül húsz százalékponttal kisebb jövedelemre számíthatnak az egészségbiztosító kasszájából.

A táppénzszabályokat legutóbb 2009-ben a Bajnai-kormány szigorította: akkor tíz százalékponttal csökkentették a táppénz mértékét. Két évnél hosszabb biztosítási jogviszony esetében a bér 70 százalékáról 60 százalékára, míg rövidebb időszak esetén 60 százalékról 50 százalékra csökkentették a mértékét. Akkor

Szijjártó Péter a Fidesz szóvivője azt nyilatkozta, ha kormány kerülnek: megint 70 százalék lesz a táppénz. Ez eddig nem történt meg, ellenben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint az elmúlt években a szabályok szigorítása miatt folyamatosan, mostanra ötödére csökkent mind a táppénzes esetek, mind a táppénzen töltött napok száma. Néhány éve a passzív táppénz átlagos 180 napos ideje, 30 napra zsugorodott.

Munkavállalói jogok - kérdésről kérdésre!

Ki kaphat táppénzt? Az, aki munkajövedelemből él és fizeti a pénzbeli ellátásokat fedező egészségbiztosítási egyéni járulékot. Az, hogy kinek mekkora összegű betegségi ellátás jár az attól is függ, hogy mióta és mennyi egészségbiztosítási járulékot fizet. A betegeknek kifizetett bruttó táppénz után is fizet a munkáltató – tehát a céget duplán is terheli, mert a kifizetett összeg harmadával hozzá kell járulnia az egészségbiztosító táppénz kiadásaihoz.

Mennyi jár? Teljes összegű táppénzt csak az kaphat, aki legalább két éve folyamatosan fizet járulékot. Járandóságának összege a naptári napokra eső munkabér átlagának 60 százaléka lehet. Az ennél kevesebb biztosítási idő esetén a táppénz mértéke a munkajövedelem 50 százaléka. Ha valaki nem az otthonában, hanem kórházban gyógyul, úgy a táppénz mértéke is csak 50 százalék. 

Hogyan kaphatok táppénzt? A táppénz megállapításához a háziorvosnak igazolnia kell betegséget, további feltétel a folyamatos járulékfizetés, és (passzív táppénznél), hogy volt korábban biztosítási jogviszonya a betegnek.

Mehetek táppénzre, ha elbocsátottak, vagy más okból nincs munkahelyem? A táppénz a munkajövedelemhez és járulékfizetéstől függő ellátás. Az elbocsátás után még három napig van arra lehetőség, hogy valaki az ellátást megkapja. Ám ekkor már lényegesen kisebb összeget kaphat betegségi ellátsáként, mintha még mindig munakviszonya lenne, sőt lényegesen kevesebb ideig - a korábbi egy év helyett - már csak 30 napig kaphat ellátást. A biztosítási jogviszony megszűnése utáni ellátást passzív táppénznek hívják, összege nem lehet több mint a minimálbér 150 százaléka, azaz napi bruttó 3900 forint.

Mikor jár a betegszabadság? A keresőképtelenség első 15 munkanapjára – betegszabadság időtartamára – a főszabály szerint az átlagkereset kereset 70 százalékát jár, és ezt az összegt teljes egészében a munkáltató fizeti. Betegszabadság csak a saját betegség miatti keresőképtelenség esetén jár. (Tehát gyermek ápolása címén igénybe vett táppénz, vagy üzemi balesetkor a betegség első napjától táppénz jár.) Változás, hogy 2011. április 30-át követően veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett biztosítottak esetében szintén az első naptól táppénz állapítható meg.

Mi van, ha túlléptem a 15 napot és még mindig beteg vagyok? Akkor jön a táppénz. Ilyenkor a főszabály szerint, ha valaki otthon beteg, és régebb óta van folyamatosan biztosítási jogviszonya (legalább 2 év) akkor 60 százalékát, ha az illető kórházban van, akkor 50 százalékát kapja az előző évi átlagkeresetének. A táppénznek van naptári napi maximum összege, amely ha fennáll a biztosítási jogviszony, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékánál (napi bruttó 5200 forint) több nem lehet.

Ki ellenőrzi a táppénzeseket? A táppénzes betegek állapotát az egészségbiztosító főorvosai rendszeresen ellenőrzik, különösen a 30 napnál hosszabban betegállományban lévőket. Ezeknek a szakembereknek joguk van a táppénzen lévőket mind az orvosi rendelőben, de a lakásukon is megvizsgálni. Ellenőrizhetik a betegről összegyűjtött orvosi adatokat, szükség szerint további szakorvosi vizsgálatokat is elrendelhetnek, illetve megállapíthatják, hogy azt is, hogy ki, mikortól tekinthető újra egészségesnek. Azaz tehetnek javaslatot az egészségbiztosítónak a táppénz megszüntetésére is.

Hívhatja-e a cégvezető a táppénz ellenőrt? Igen. Az ellenőrzést bárki kezdeményezheti, köztük a munkáltató is. A cégeknek az ilyen jellegű  felülvizsgálatért  betegenként 15800 forintot kell fizetniük 2007-től.  Az egészségbiztosító adatai szerint a munkáltatók 2010-ben közel hétszáz esetben kérték a keresőképtelenség ellenőrzését. Ez évvel korábban az ellenőrző főorvosok közel 1 millió esetből alig több mint 41 ezer beteget találtak egészségesnek. Ám nem minden esetben volt szó táppénzcsalásról, az ügyek túlnyomó többségében a keresőképtelenség lezárására azért került sor, mert a beteg kivizsgálása, kezelése befejeződött, s a további betegállományban tartására már nem volt semmi ok.