Matematikailag kitűnő a felvételi
Sikeresnek és a világon egyedülállónak találták a University of Glasgow és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem matematikusai a szakmai berkekben „vonalhúzó” algoritmusnak nevezett felvételi számítást, amely speciális változata egy amerikai matematikusok (Gale és Shapley) által 1962-ben publikált algoritmusnak.Ezt eredetileg orvos gyakornoki pozíciók kiosztására vezették be az Amerikai Egyesült Államokban.
Az 1985-óta működő, 2007-ben megújított felsőoktatási felvételi program a követezőképpen működik: a leendő hallgató beadja a jelentkezését az első helyre, majd az intézmények keretszámuknak megfelelő jelentkezőt fölvesznek a legjobbak közül, a többieket visszautasítják. Ezután minden visszautasított diák jelentkezése átkerül a listáján szereplő második iskolába, és ismét minden intézmény visszautasítja a keretbe már nem férő, gyengébb jelentkezőket. Ez így megy addig, amíg be nem telik a létszám.
Mindehhez azonban szükséges a központi program. Az itt alkalmazott algoritmus azonban sokkal összetettebb Gale és Shapley által leírtaknál. Holtverseny esetén például az azonos pontszámú jelentkezőket vagy mind felveszik vagy mindenkit elutasítanak (Amerikában sorsolással döntenek). A felsőoktatási intézmények ráadásul a maximum létszámkorlátok mellett alsó korlátokat is meghatározhatnak; a felvettek száma mindkettőnek meg kell, hogy feleljen, különben a szak nem indul.
A vizsgálatot végző matematikusok szerint a Magyarországon alkalmazott felvételi programok megfelelnek az elvárásoknak: a segítségükkel a kapott megoldás igazságos lesz. Sőt, a lehetséges igazságos megoldások közül éppen azt adja, ami a legoptimálisabb a diákok számára.
