Újra elfogadta a parlament az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását, amelyet Áder János köztársasági elnök májusban küldött vissza megfontolásra az országgyűlésnek.
 Az államfő szerint értelmezési nehézséget okoz, hogy kimondanák: ha más jogszabály rendelkezik a tájékozódási, iratmegismerési jogról, az információszabadságról szóló törvényt nem lehet alkalmazni. Áder kifogásolta azt a pontot is, amely szerint  a „közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelés”. Ezzel szerinte a „közfeladatot ellátó szerv túl széles mérlegelési lehetőséget kap”.

Kedden a Ház – 225 igen, 78 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett – ismét elfogadta a törvénymódosítást, amelyből az államfő által kifogásolt egyik pont kimaradt, a másikat pedig pontosították. Az új normaszöveg szerint a „közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései irányadók”. Ha erre való hivatkozással az adatigénylést elutasítják, az adatigénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál vizsgálatot kezdeményezhet.

Civil szervezetek korábban számos más kifogással is előálltak, s kérték az államfőt, hogy a törvényt ne írja alá, emellett tiltakozásul kiléptek a kormány korrupcióellenes munkacsoportjából. Egyebek mellett azzal érveltek, hogy az új szabályozás értelmében nem lesznek megismerhetők azok a szerződések, döntést megalapozó dokumentumok, amelyeknek kiadása állítólag túl sok munkával járna az adatkezelő szerv számára.

A módosítás a személyes, de az adatalany közfunkciójából fakadóan nyilvános adatoknak, például az állami vezetők juttatásainak a terjesztését is korlátozza azzal, hogy előírja a célhoz kötött adatkezelés követelményét. A szándék nyilvánvaló: ezzel kívánják útját állni az olyan honlapok működtetésének, amelyek a közérdekből nyilvános adatokat – például bizonyos személyek fizetését és más járandóságait – a széles nyilvánosság számára rendszerezett formában hozzáférhetővé teszik. Felvetették azt is, hogy nem lesz nyilvános a közpénzek felhasználásával kapcsolatos olyan adat, amelynek kiadása az adatszolgáltató hatóság szerint valamilyen „üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna”.

Mindezekre az észrevételekre a kedden elfogadott változat sem ad megnyugtató választ. Továbbra sem teljesen egyértelmű, milyen esetekben állíthatja majd az adatgazda, hogy „tételes ellenőrzésre irányuló” adatmegismerésről van-e szó. Például a trafikpályázatok kapcsán a koncessziós szerződések elbírálásával összefüggő dokumentumok nyilvánosságra hozatalát meg lehet-e tagadni erre hivatkozással? Ilyen ügyben ráadásul az adatvédelmi hatóságnál kell panaszt tenne, és nem világos, hogy utána van-e még bírói jogorvoslatra is lehetőség.

A civilek többi felvetésével pedig érdemben nem foglalkozott senki. Így közpénzek esetében is marad az üzleti titok, ha egy állami vagy önkormányzati szerv úgy véli, hogy az információ kiadása „aránytalan sérelmet” okozna. Az a szabály sem változott, amely szerint személyes adatot csak célhoz kötötten lehet kezelni. A törvénytervezet indokolásából pedig kitűnik, hogy kifejezetten az ilyen információkat – például a közszférában kifizetett juttatásokat – tartalmazó adatbázisok nyilvánosságra hozatalát kívánják korlátozni.