Második kör: utólag a motorosok javára döntött a bíróság
A motorosok eredetileg „Adj gázt!” elnevezéssel, a Dohány utcai zsinagóga érintésével akartak vonulni vasárnap, azon a napon, amikor az Élet Menetét rendezik a fővárosban.
A rendőrség első körben tudomásul vette a motorosok demonstrációjáról szóló bejelentést.
Orbán Viktor miniszterelnök azonban utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy akadályozza meg a hatalmas felháborodást kiváltó akció megtartását.
A belügyminiszter intézkedett, a rendőrség – a TASZ jogvédő szervezet szerint törvénytelenül – betiltotta a vonulást.
Jeszenszky Sándor, a motorosok vezetője – a Jobbik XI. kerületi szervezetének időközben lemondott elnöke – bírósághoz fordult. Hiába: a bíróság jóváhagyta a rendőri tiltást.
Másodszorra a motorosok szintén vasárnapra, de módosított útvonalon (a zsinagóga elkerülésével) és más néven (tavaszi évadnyitóként) jelentették be rendezvényüket.
A rendőrség ismét engedélyezte a vonulást, de a miniszterelnök – a szocialista Steiner Pál felszólítását követően – másodjára is a demonstráció megakadályozására utasította a belügyminisztert. A rendőrség pedig újra betiltotta a motoros eseményt.
Ekkor már szombat délelőtt volt, a motorosok kifutottak az időből: fellebbezésüknek a bíróság már csak utólag adhatott igazat.
Íme a Jeszenszky Sándor által küldött közlemény, úgy, ahogy érkezett:
„A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a mai napon a Nemzeti Érzelmű Motorosok >második
A bíróság egyrészt jogszerűtlennek ítélte a bejelentéstől számított 48 órán túli betiltást, továbbá súlyosan jogszabálysértőnek minősítette, hogy a rendőrség a rendezvényt alá nem támasztott feltételezésekre hivatkozva tiltotta meg, súlyosan megsértve a rendőrség tényállás tisztázási kötelezettségét.
A Bíróság megállapította, hogy a rendőrség az indoklásban tévesen hivatkozott a Közigazgatási hatósági eljárás szerinti döntés saját hatáskörben történő felülvizsgálatára, mert a Gyülekezési törvény szerinti rendezvény tudomásul vétele nem tekinthető Közigazgatási határozatnak.
A Bíróság kiemelte, hogy feltétlen jogállami elvárás, hogy a gyülekezési jog, mint alapvető szabadságjog gyakorlására vonatkozó határozatot a hatóság hatáskörével nem visszaélve, a jogszabályi rendelkezéseken kívüli, egyéb szempontokat nem mérlegelve, a szakszerűség követelményének feltétlen szem előtt tartásával hozza meg.”