Marx és a haldokló főnix
Egészen különleges pillanatban jelent meg a könyv, utólag elmondható, hogy egyes fogalmaknál határozottabban is fogalmazhattunk volna- mondta Farkas Péter, a kötet egyik szerkesztője, utalva az aktuális világgazdasági eseményekre
Tudósítói kérdésre, miszerint utólag mivel egészítené ki a művet, a közgazdász úgy fogalmazott: a kapitalizmus csomóponthoz, válsághoz érkezett, és a fokozottabb állami szerepvállalás végett alapvetően fog átalakulni a működése. Farkas szerint innentől kezdve csak azok tartózkodhatnak a világgazdaság kritikai megközelítésétől, akik politikailag elfogultak.
Korszakváltás előtt állunk, már Soros György is Marxot olvas- mondta Krausz Tamás történész a könyvbemutató utáni kerekasztal beszélgetésen. Krausz szerint a fennálló gazdasági rendszert nehéz lesz menedzselni, mivel nincs meg hozzá a stabil társadalmi bázis. A ma-gyar társadalom balra zárt, de jobbra nyitott, vagyis valódi rendszerkritika helyett szélsőjobboldali kormánykritika alakult ki.
A történész intő példaként említette Ausztriát, ahol teret nyertek a radikális jobboldali erők.
A kapitalizmus haldokló főnixként vergődik - vélekedett Artner Annamária, az Attac Magyarország korábbi elnöke. A közgazdász annak a véleményének adott hangot, hogy a pénzügyi segélycsomagok, és a bankok megmentése csupán tűzoltás, a gerenda mindenképpen le fog szakadni, vagyis tovább éleződik a tőke és a munka viszonya.
Nem lát azonban veszélyt végzetes gazdasági összeomlásra és fasizálódásra Tamás Gáspár Miklós filozófus. Álláspontja szerint a harmincas években Németországban kialakult helyzettel ellentétben fontos különbség, hogy ma nem létezik jelentős munkásmozgalom Magyarországon, amit le kellene győzni. Ez persze nem jelenti azt, hogy a demokrácia „jól áll”- tette hozzá, és a Magyar Tudományos Akadémia egyik politikai viselkedéssel kapcsolatos tanulmányára utalva elmondta: a magyar lakosság ötvenkét százaléka kíván egypártrendszert, hetvenöt százaléka pedig egy erőskezű vezetőben látná a válságból való kiutat.
TGM szerint a kormány a reálbérek lenyomásával és a megszorító intézkedéssel részben a válságot kirobbantó politikát folytatja.
Új politikai gazdaságtan megalkotásában látja a megoldást Sebők Miklós közgazdász, melynek lényege az érdekek feltárása és elemzése. Ezt annak kapcsán mondta az elemző, hogy a rendszer pontosan a gazdasági szereplők érdekei miatt képtelen megreformálódni.
A résztvevők abban mindannyian egyetértettek, hogy nem kizárólag pénzügyi válságról beszélhetünk, és az egész világgazdasági rendszernek át kell alakulnia. Az átalakulás formája és megindulása pedig a válság mélységének függvénye lesz.
(Andor László és Farkas Péter (szerk.): Az adóparadicsomtól s zöldmozgalmakig – Kritikai szócikkek a világgazdaságról és a globalizációról, Napvilág Kiadó, Budapest, 2008.)
