Martonyi kérése a Jobbikhoz: ne beszéljenek 'zsidó világösszeesküvésről'
A politikus elmondta: véleménye szerint alkotmánysértő a pozsonyi parlament azon döntése, amely a magyar állampolgárságot kérelmezőket automatikusan megfosztja a szlovák állampolgárságtól.
A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szólva Martonyi János bizottsági meghallgatásán közölte: az elmúlt kilencven év történetében szinte példátlan, hogy egy ilyen fontos nemzetpolitikai döntést a hét közül csak egy szomszédos állam kifogásoljon.
A külügyi tárca várományosa az állam és a nemzet érdekeinek összeegyeztetését nevezte a külpolitika fő feladatának. Elmondta, hogy a kormány nemzetpolitikája egy mondatban összefoglalható: ne bántsd a magyart.
Martonyi János sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása nyomán "Szlovákiában ismét felszínre jött a magyarellenesség". Hangsúlyozta, hogy ez ellen fel fognak lépni, a megfelelő fellépéshez azonban nemzeti konszenzus szükséges.
A leendő külügyminiszter elmondta: helyesli, hogy a Magyar Koalíció Pártja a szlovákiai alkotmánybírósághoz fordul a pozsonyi parlament szerdai döntését kifogásolva. Martonyi János hangsúlyozta, a magyar állampolgárságot kérelmezőket a szlováktól automatikusan megfosztó határozat véleménye szerint alkotmányellenes és az 1997-es strasbourgi állampolgársági egyezményt is sérti.
Továbbra is hiszünk Közép-Európában
Martonyi János külügyminiszteri kinevezését támogatta az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. A bizottság 14 igen szavazattal, 7 nem ellenében hozta meg döntését. Martonyi János kinevezése ellen szavaztak az MSZP és a Jobbik delegáltjai, valamint a bizottság LMP-s tagja.
A külügyminiszteri poszt várományosa a tárca leendő szervezetéről közölte: a nemzetpolitika nem tartozik majd a Külügyminisztérium irányítása alá, az európai ügyeket az integrációs államtitkárság felügyeli, míg az Információs Hivatal feletti irányítási jogot a kormány nevében a külügyminiszter gyakorolja. Martonyi János arra is kitért, hogy a külképviseletek elsődleges feladata az országkép javítása lesz, vagyis mindenekelőtt az, hogy cáfolják a Magyarországgal kapcsolatos hamis híreszteléseket. Szavai szerint munkájuk mércéje lesz, hogy ezt sikerrel teszik-e.
Továbbra is hiszünk Közép-Európában - mondta Martonyi János, hozzáfűzve, szimbolikus, hogy Orbán Viktor első miniszterelnöki útja Varsóba vezet majd.
Székelyföld területi autonómiájáról szólva elmondta, ez hosszú folyamat, amelynek első lépése Románia decentralizációja lehet, amikor is Székelyföld az összes többi régióval azonos jogköröket kapna.
A miniszterjelölt bizottsági meghallgatásán Kovács László volt külügyminiszter, a testület szocialista alelnöke azt kifogásolta, hogy a kormányprogram nem tartalmaz önálló külügyi fejezetet. Martonyi János megjegyezte, a kormányprogram valóban nem foglalkozik részletesen a külpolitikával, csak megnevezi a kormány főbb céljait és értékeit. Ugyanakkor a külpolitikai stratégia részletein hónapok óta dolgoznak, és azt rövidesen nyilvánosságra hozzák - tette hozzá. Úgy fogalmazott, hogy e stratégia középpontjában az egyéni és közösségi emberi jogok tiszteletben tartása áll.
Pengeváltás a miniszter és a jobbikos alelnök között
Gyöngyösi Márton, a bizottság jobbikos alelnöke arról érdeklődött: hogyan bízhatja a kormány a külügyi tárcát egy olyan személyre, aki részt vesz a - szerinte egy jól körülírható érdekkört képviselő - Bilderberg-csoport ülésein? A külügyi tárca várományosa válaszul közölte: mindössze egyszer volt jelen a befolyásos személyek - politikusok, üzletemberek - zártkörű tanácskozásán, s azt a magyar érdekképviselet szempontjából hasznosnak ítélte. Martonyi János a jobbikos képviselőket arra intette: ha valóban a nemzet érdekeit tartják szem előtt, mérlegeljék szavaik nemzetközi következményeit, és az Országgyűlésben ne beszéljenek "zsidó világösszeesküvésről".
Gyöngyösi Márton erre úgy reagált: a parlamenti jegyzőkönyv tanúsítja, hogy nem mondott ilyet, szavait az Index hírportál "hamisította meg".
A meghallgatáson vita bontokozott ki az iraki és az afganisztáni politikai rendszer megítéléséről. Martonyi János elmondta, hogy Magyarország továbbra is fenntartja missziós jelenlétét mind Irakban, mind Afganisztánban, mert fel kell lépni a békét veszélyeztető fundamentalista törekvésekkel szemben.
A jobbikos Gyöngyösi Márton - a nyolcvanas években szerzett tapasztalataira hivatkozva - azt mondta: Szaddám Huszein rezsime nem volt fundamentalista, sőt, szinte "liberálisnak" mutatkozott. Martonyi János szerint ezt a diktatúra által kivégzett több ezer ember hozzátartozói másképp ítélik meg.
A bizottság LMP-s tagjának kérdésre Martonyi János elmondta: Magyarország célja, hogy 2012-13-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja lehessen.
