Martonyi János külügyminiszter a Konferencia a demokráciáról és az emberi jogokról 2012 - Emlékezés Raoul Wallenbergre című budapesti rendezvényen azt mondta, hogy a világon és Európában ma is gyakran tapasztalható a kisebbségek elleni gyűlölet, az antiszemitizmus, a romák, a vallási és nemzeti kisebbségek elleni támadás, és a demokráciáknak szorosan együttműködve kell szembenézniük ezzel a kihívással.

Magyarországon is léteznek szélsőségek, de a közvélemény többsége képes elnyomni ezeket - hangsúlyozta. Kiemelte: a magyar döntéshozók határozottan az ország kultúrájának részeként tekintenek a kisebbségekre, és készen állnak arra, hogy megvédjék őket. A szélsőségek minden formáját elutasítják, és a demokrácia szabályait betartva minden eszközt felhasználnak, hogy harcoljanak ellenük - hangoztatta.

Felidézte, a 100 éve született, a második világháború idején Magyarországon embereket megmentő Raoul Wallenberg emlékére rendezik a konferenciát. Az egykori svéd diplomata "megerősíti hitünket a demokráciában", és abban, hogy "az ember megtalálhatja helyét egy embertelen közegben". A kormány is ünnepli Wallenberg születésének évfordulóját Magyarországon és külföldön rendezett eseményekkel - közölte. Hozzátette: hamarosan Izraelben emlékeznek meg a diplomatáról, az eseményen remélhetőleg Áder János köztársasági elnök is részt vesz.

Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára szerint a jelenlegi gazdasági válság okozta megnövekedett munkanélküliségre és a recesszióra többen "rosszul reagálnak", emiatt erősödhet a kirekesztés és az idegengyűlölet Európában.

A főtitkár a konferencián azt mondta, senki sem érezheti magát biztonságban, ha az emberi jogok nem vonatkoznak mindenkire egy országban. Mindenkinek felelősséget, kötelezettséget kell vállalnia, hogy középpontba kerüljenek az emberi jogok jelentette értékek - fogalmazott.

Frank Belfrage, a svéd Külügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, mindenkinek meg kell találnia a módját, hogy saját közösségében, személyesen is küzdjön a gyűlölet ellen. Az antiszemitizmus és az idegengyűlölet nemcsak "fájdalmas történelmi emlékek", hanem ma is élő jelenségek - fűzte hozzá.

Mint mondta, Raoul Wallenberg egészen más életet is élhetett volna, de lehetősége nyílt rengeteg ember életének a megváltoztatására, és ő élt ezzel. Példája azt bizonyítja, hogy egyetlen ember is nagyon sokat elérhet - hangsúlyozta.

Carl Michael L. Wernstedt, a Wallenberg család tagja arról beszélt, azért fontos Raoul Wallenberg emlékének ápolása, hogy az emberek ne felejtsék el, nem maradhatnak közömbösek. A holokauszt után is történtek népirtások a világban, például Ruandában, és Európában jelenleg is nő az idegengyűlölet a válság hatására - hívta fel a figyelmet.

Kiemelte: Wallenberg annak idején úgy érezte, nem volt más választása, mint közbeavatkozni és segíteni az embereknek, és ma is olyan emberekre van szükség, akik azt mondják, nincs más választásuk, mint cselekedni.

A Külügyminisztérium, a Demokratikus Átalakulásért Intézet, a Holokauszt Emlékközpont és a Raoul Wallenberg Egyesület által szervezett tudományos tanácskozás a Wallenberg-év kiemelt eseménye. A rendezvény programja az egykori svéd diplomata emlékére elhangzó előadások mellett felöleli a multikulturalizmus és a konfliktusmegelőzés témakörét is.

Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint 20 ezer ember életét mentette meg közvetlenül azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket, és ő tántorította el a megszálló német erőket attól, hogy lemészárolják a fővárosi gettó mintegy 70 ezer lakóját. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a további sorsa felől nagy a bizonytalanság.