Több felszólaló is szóvá tette, hogy „milyen kevesen vagyunk”. Bangó Attila főszervező is csalódott volt: szerinte egy ilyen rendezvényen ezres-tízezres tömegnek kellene tiltakoznia a szélsőjobb ellen. Bach Szilvia színésznő közölte, hogy ezért fog nyerni a Fidesz 2014-ben. A közömbösség miatt. Elég egy kis eső – mondta –, és az antirasszisták otthon maradnak. Nem hajlandók kimozdulni a jó meleg lakásból. Eleget elemeztünk és téptük a szánkat, cselekedni kellene végre. „Tömören, parasztosan ez a véleményem” – tette hozzá később Bach Szilvia.

A volt MDF-es Herényi Károly megvédte azokat, akik nem jöttek el. A politika juttatta ide a társadalmat – állapította meg –, amely tudatosan próbálja elérni, hogy uralkodóvá váljon az apátia és a tehetetlenség érzése. Senki nem születik rasszistának – jegyezte meg Herényi. A rasszizmus térnyerése annak a jele, hogy beteg a társadalom, rossz az immunrendszere. 

Kerék-Bárczy Szabolcs (Demokratikus Koalíció) előzőleg hangsúlyozta, hogy – bár mindnyájunknak van felelőssége – az egyre romló állapotokért mindenekelőtt a kormány a felelős. Az a kormány, amely a kettős beszéddel lovat ad a szélsőségek alá. Herényi megjegyezte, hogy joggal szidhatjuk a kormányt, de nem szabad „felülről várni” a megoldást, érdemes arról is beszélni, mit tehetünk a rasszizmus ellen a hétköznapokban.

Herényi Károly példaként említette, hogy mértékadó jobb- vagy baloldali körökben nyíltan ugyan nem cigányoznak vagy zsidóznak, de baráti társaságokban „összekacsintva” eltűrik az ilyen véleményeket. Ezeket a társaságokat egyszerűen ott kell hagyni: előbb-utóbb marginalizálni lehet a szélsőséges jelenségeket.

Letűnt, országromboló korszak újraélesztésének kísérlete zajlik – hívta fel a figyelmet Hiller István. Az MSZP-s politikus kijelentette: soha nem fogjuk elfogadni, hogy restaurálják a Horthy-korszakot, és az 1944-es minta szerint rendezzék vissza az országot.