Máris lőttek a GMO-mentességnek

Hiába írta bele a magyar kormány az alkotmányba az ország GMO-mentességét, és hiába delegálja az új uniós szabályozás nemzeti hatáskörbe a génkezelt haszonnövények termesztésének engedélyezését, az USA és az EU között formálódó szabad kereskedelmi megállapodás (TTIP) mindkettőt felülírja – állítja Szabó Marcell ombudsmanhelyettes.

Ha az egyezményt aláírják, a hazai piacról kitiltott GMO-cégek brutális kártérítésért perelhetik a magyar államot. A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes a Magyar Természetvédők Szövetségével (MTVSZ) közösen szervezett kerekasztal-beszélgetést a GMO-tilalom és a TTIP viszonyáról.

Szerinte az egyezmény elfogadása után virtuálissá válik az alaptörvényben rögzített GMO-mentesség, mert az uniós jogforrások felülírják a magyar jogszabályokat. Márpedig a szabad kereskedelmi megállapodás többek között a génkezelt növények forgalmát, illetve termesztését is felszabadítaná. Ráadásul – mivel befektetővédelmi előírásai is vannak – azt is lehetővé teszi majd, hogy az egyes kormányzati vagy parlamenti döntések miatt kárt szenvedett cégek választott bíróságok előtt pereljék be az adott államot az elmaradt hasznuk miatt. Vagyis lehetséges, hogy már az EU is az engedélyezést nemzeti hatáskörbe utaló új szabályok eltörlésére (és a GMO-k beengedésére) kényszerül a TTIP miatt,

ám ha esetleg mégis sikerül fenntartani a tilalmat, akkor is horribilis kártérítéseket fizethetünk a Monsantónak és a többi GMO-cégnek.

A jogi út természetesen más, környezetvédelmi szempontból szintén vitatott kérdésekben is fennáll majd. Ahogyan Fidrich Róbert, az MTVSZ szakértője emlékeztetett rá: a Verespatakon ciános technológiával aranybányászatra készülő kanadai cég például beperelheti a román államot, ha nem kapja meg az engedélyt, és végső soron akár ki is kényszerítheti a hozzájárulást a bányanyitáshoz.

Mivel a TTIP-tárgyalások titokban zajlanak, nagyon keveset lehet tudni a megbeszélések állásáról és az egyes kormányok által képviselt irányokról. A magyar kormányálláspontról a külügy egyik stratégiai dokumentumában ez olvasható: „Az euroatlanti térség az elmúlt években jelentős pozícióvesztésen esett át a világ más térségeihez, így különösen Kelet-Ázsiához képest, de a TTIP ismét a transzatlanti térség javára billentheti az erőviszonyokat a világban. A TTIP által az euroatlanti térség egységesedik, belső integráltsága mélyül, ami szintén azt indokolja, hogy a magyar külpolitika egységben kezelje az egész térséget (...), valószínűsíthetően nem lesz olyan tárgyalási terület, ahol a tárgyalás reálisan várható kimenetele Magyarország számára kifejezetten hátrányos következménnyel járna (...), a TTIP összességében pozitív, de nem nagymértékű hatással lehet a Magyarországra történő közvetlen külföldi tőkebefektetésekre."

Egy e heti egyeztetésen Parragh László, az Orbán-kormánnyal rendszerint egyetértő iparkamarai elnök magyar érdeknek nevezte a TTIP aláírását, mert az szerinte versenyt generál, és erősíti majd a gazdaságot.

Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár ugyanott úgy fogalmazott: az egyezményben vannak kockázatok (például a génkezelt élelmiszerekkel kapcsolatban), de „el kell érni, hogy piaci lehetőségeket nyerjen az ország".

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.