Nem indít kötelezettségszegési eljárást az Európai Unió Magyarországgal szemben a felsőoktatási törvénnyel, azaz a röghöz kötéssel kapcsolatban. Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos lapunknak azt nyilatkozta: lezárul a kötelezettségszegési eljárás előszobájának tekintett „pilot” eljárás.

Andor László elmondta: a vizsgálódás kezdete óta több körben változott a magyar jogszabály, illetve gyakorlat, és ez vezetett ahhoz, hogy az Európai Bizottság lezárja az eljárást. Mint mondta, egy-másfél évvel ezelőtt nagyon sok panasz érkezett a bizottsághoz is, de miután több lépésben enyhült a szabályozás, a panaszok megszűntek.

Andor László hozzátette, figyelemmel kísérik, változik-e akár a végrehajtás tekintetében bármiféle jogszabály, és milyen lesz a szabályozás tényleges hatása. A mostani állás szerint viszonylag későn (20 éves távlatban) érvényesül a kényszerítő és korlátozó hatása a szabályozásnak, ami a kiinduláskor még aggályos volt, mert az ennél szigorúbb elvárás a szabad munkavállalást korlátozta az unióban. A magyar EU-biztos úgy értékelte: az, hogy a bizottság határozottan jelezte aggályait a magyar kormánynak, segített abban – a hazai tiltakozás mellett –, hogy az enyhítés megtörténjen.

A meggyőző változtatások között említette Andor, hogy hallgatói szerződés helyett most már nyilatkozatot kell aláírnia a diákoknak, ami más típusú kötelezettségvállalást takar. Emellett finomodott a visszafizetési kényszer, és egy sor kivétel született. – A tényleges korlátozó hatása, ami két évtizedes távlatban felmerül, viszonylag csekélynek mondható – mondta a szabályozásról a magyar EU-biztos.

Kérdésünkre, hogy akkor a mostani szabályozás már nem ütközik-e a szabad munkavállalásba és szabad mozgás elvébe, Andor László úgy felelt: – Ha nagyon dogmatikusak akarnánk lenni, akkor beleütközik, de a tényállás az, hogy mind az (uniós) szerződésben, mind a jogalkalmazásban egyértelmű, hogy arányosan, megfelelő indokok mellett korlátozható – fejtette ki az EU-biztos.

Hangsúlyozta: a bizottságnak a jogszerűséget, és nem a célszerűséget kell megítélni. A hatékonyságot illetően Andor László elmondta: ha most tapasztalunk nagyarányú elvándorlást – ami egyes szakmákban, különösen az egészségügy területén jelentős, s működésbeli problémákat okozhat –, kérdés, hogy vajon ezt tényleg lehet-e orvosolni olyan eszközökkel, amelyek adott esetben 12, 15, 20 év múlva fejtik ki tényleges kényszerítő hatásukat. – A válasz nyilvánvalóan nem – mondta Andor, aki szerint nem a legjobb üzenet, ha arra számítunk, hogy 15-20 éves távon is fennmaradnak a jövedelmi különbségek az európai centrum és periféria között, hiszen a válság elmúltával helyre kéne, hogy álljon az a trend, hogy a felzárkózó országok kicsit jobban növekednek.

A Brüsszel és Budapest kapcsolatát az elmúlt években átható konfliktusokról általánosságban beszélve Andor László elmondta, a médiatörvény, illetve az alaptörvény és az átmeneti törvények által kiváltott vitát korrekció követte, majd a vita lecsendesedett – jelenleg ennek a konfliktusos időszaknak a harmadik ciklusát éljük. Felvetésünkre, hogy Viviane Reding igazságügyekben illetékes bizottsági alelnök már nem tűnik olyan lelkesnek magyar ügyben, Andor László közölte: – Nem mondanám, hogy Viviane Reding kiszállna az ügyből, hiszen valamilyen formában összegeznie és konszolidálnia kell a következtetéseket. De az EU-biztos hozzátette: a módosítások és korrekciók következtében „a bizottságban nem látszik olyan konkrét lépési lehetőség, amit akár Reding, akár más megtehetne.” Kérdésünkre, hogy a rezsiharc milyen aknákat rejthet Brüsszel és Budapest kapcsolatában, Andor László elmondta, a rezsikérdés belpolitikai témakör, Brüsszelben ilyenről nincs szó. Szerinte viták lehetnek az európai szemeszter országspecifikus ajánlásainak sorával kapcsolatban, akár a közfoglalkoztatás szervezését illetően, akár a bankrendszer finanszírozási képességének javítására tett intézkedések tekintetében. – Több ügy felmerülhet, ahol fennmaradhatnak viták, de ezekből nem feltétlenül következik jogi eljárás, ha nincs konkrétan uniós jog – közölte Andor László.

Az Európai Bizottság október 2-án tesz javaslatot az európai monetáris unió szociális dimenziójának erősítésére – ami mellett Andor László rendszeresen szót emel. Ez az EU-biztos elmondása szerint az eurózónán belül súlyosbodó, a foglalkoztatási és szociális téren érzékelhető polarizáció feltárása, figyelemmel kísérése kap majd egy mechanizmust az európai szemeszteren belül. De a szociális dimenzió erősítése része az EU átalakításáról szóló nagyobb vitáknak, terveknek – az azonban nagyban a tagországok vezetőitől függ, milyen gyorsan veszik elő a kérdéskört. – A problémák megoldása sürgős, a súlyos szociális válság, a munkanélküliség, a szociális ellátórendszerek meggyengülése tovább folytatódott, a kilábalást meg kell kezdeni – közölte Andor László.

Kérdésünkre, hogy egy ideális világban milyen eszközök kellenének az EU szociális oldalának megerősítéséhez, Andor elmondta: az ideális világ ebben az esetben egyfajta szociális piacgazdaság működtetését jelenti, amelyben össze tudjuk hangolni a gazdasági hatékonyságot, a versenyképességet és a szociális kohéziót. – Össze kell hasonlítani az uniót más létező valutauniókkal, ahol van közös szabályozás, közös gazdaságpolitika, közös kincstár, azaz közös adósságkezelés, és valamilyen fokon a szociális normák közelítése. Az Egyesült Államokra nem mondjuk, hogy szociális piacgazdaság, de mégis van egy egységes formája a minimálbérnek, s olyan garanciáknak, amelyek az úgynevezett aszimmetrikus sokkok esetén is normális életvitelt tesznek lehetővé – közölte, hozzátéve, hogy az Európai Központi Bank mandátumáról is dönteni kell. Mindez azonban a politikai folyamattól függ.

Andor László