Maradhat az ELTE-n a gólyatábori erőszaktevő
A testület négy joghallgató fegyelmi felelősségét állapította meg „az egyetemen kívüli, az egyetemi hallgatói jogállással összeegyeztethetetlen, az egyetem jó hírnevét súlyosan sértő magatartás elkövetésében". Két hallgatóra ezért „kizárás a felsőoktatási intézményből" címen szabtak ki fegyelmi büntetést, egyet pedig két félévre eltiltottak tanulmányai folytatásától. Egy hallgatóval szemben a testület megrovással élt, míg az ötödikkel szemben megszüntette az eljárást, mivel ő nem követett el fegyelmi vétséget.
A fegyelmi büntetéssel sújtott hallgatók közül hárman az ELTE ÁJK HÖK vezetői voltak.
A fegyelmi vizsgálat megállapította: a gólyatábor főszervezőinek tudomására jutott, hogy az egyik lány sérelmére bűncselekményt követhettek el. A legsúlyosabb büntetésben részesített hallgatók szervezőként részt vettek az eset körülményeinek feltárásában és kezelésében. Ők nézték vissza a biztonsági kamera felvételeit, szembesítették a sértettet és az elkövetőt, majd utóbbit hazaküldték a táborból.
A fegyelmi eljárás során bebizonyosodott, hogy az eljárás alá vont hallgatóknak a feltételezett bűncselekmény elkövetésében nem volt semmilyen szerepük, felelősségüket az alapozza meg, ahogyan az ügyet kezelték az események megtörténtétől az ügy nyilvánosságra kerüléséig. Ez a felelősség független attól, hogy a tényleges bűncselekményt be lehet-e bizonyítani.
A kicsapott, felfüggesztett, illetve megrótt hallgatók bűne, hogy több mint egy éven keresztül elhallgatták a történteket, sem a hatóságokat, sem pedig az egyetem vagy a kar vezetését nem tájékoztatták a történtekről. „Nem segítették a feltételezett áldozatot, nem tárták elé, milyen jogi lehetőségek állnak a rendelkezésére, nem segítették abban, hogy esetleg áldozatvédő szervezetek közreműködésével szakszerű tanácsadásban részesüljön" – írja a fegyelmi döntésről kiadott közleményében az ELTE.
Hack Péter, a Fegyelmi bizottság elnöke ehhez még hozzátette: minden alapot nélkülöző fedősztorit találtak ki arra, hogy miért küldték haza az erőszakoskodót, csak hogy még véletlen se derüljön ki az igazság. Arra a kérdésre, hogy valóban a sértett lány kérése volt-e, hogy „ne csináljanak ügyet a történtekből", Hack rámutatott: az új Btk. szerint a szexuális erőszak minősített esete - amikor például valaki áldozata védekezésre képtelen állapotát, jelesül az ittasságát használja ki - hivatalból üldözendő, ezt a joghallgatóknak tudniuk kellett.
A felsőoktatási törvény nem teszi lehetővé fegyelmi eljárás megindítását, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta öt hónap már eltelt. Az érintett hallgatókkal szemben azonban azért indulhatott mégis eljárás, mert ők elhallgatták, mi történt a gólyatáborukban tavaly nyáron, és ezzel akadályozták az igazságszolgáltatást. Esetükben az elévülés értelmezhetetlen.
Az ELTE közleménye ugyanakkor elismeri, hogy az erőszaktevővel szemben nem indult eljárás, mivel az ő tette, fegyelmi szempontból elévült. Az pedig, hogy ő nem beszélt róla senkinek, természetes, hiszen egyetlen elkövetőtől sem várható el, hogy saját magát bűncselekmény elkövetésével vádolja, vagy önmaga ellen tegyen feljelentést. A jogi kar dékánjának feljelentése nyomán azonban a rendőrség nyomozást rendelt el az ügyben, tekintettel arra, hogy a szexuális erőszak bűncselekményéért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, így maga a bűntett még nem évült el.
Amíg tehát a rendőrség meg nem gyanúsítja, avagy – ha az ELTE komolyan veszi az ártatlanság vélelmét –, amíg a bíróság jogerősen el nem ítéli a szexuális erőszaktevőt, ő minden további nélkül folytathatja tanulmányait. Hack Péter erre reagálva úgy fogalmazott: a felsőoktatási törvény az öt hónapos elévülési idő előírásával sajnálatos módon nem ad lehetőséget még csak a fegyelmi eljárás megindítására sem az olyan esetekben, amikor például az egyetem jó hírét azzal sérti meg valaki, hogy bűncselekményt követ el.
