Elvégezte a bolognai rendszer felülvizsgálatát az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkársága, a kormány célja, hogy a szakok számának csökkentésével megteremtse a képzés, valamint a gazdasági és társadalmi elvárások közötti összhangot, javítva az oktatás, a foglalkoztatás és a gazdaság versenyképességét - tájékoztatta az államtitkárság pénteken az MTI-t.

Az egy évtizedes rendszer áttekintésével és a korrekciós javaslatok megfogalmazásával az oktatás és a finanszírozás hatékonyságát kívánja erősíteni a kormányzat, választ adva a szakmai, a társadalmi és a gazdasági igényekre is - írták a közleményben.

Az államtitkárság az elmúlt hónapokban egyeztetéseket folytatott, amelyek eredményeként kialakította a 2016-os felvételi eljárástól érvényes felsőoktatási szakjegyzék új, korrigált változatát. A Felsőoktatási Kerekasztal április 21-én, a kormány pedig májusban tárgyal a javaslatról.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) szakbizottságaival együttműködve készítették el az új képzési struktúrára vonatkozó javaslatot, amelyhez az átalakításban érintett területek szakmai szervezetei és kormányzati szereplők is fogalmaztak meg pontosító javaslatokat és észrevételeket.

A felülvizsgálati folyamatban a tárca és az MRK szakbizottságai közösen, szakonként egyesével tárgyalták a 2005-ben, a bolognai rendszer bevezetésekor létrehozott és jelenleg elérhető valamennyi képzési formát, alap- és mesterképzésen, továbbá a felsőoktatási szakképzések területén egyaránt. Emellett az alapképzések esetében figyelembe vették a diplomás pályakövetési rendszerből az elhelyezkedésre és a jövedelemre vonatkozó információkat, az elmúlt évek jelentkezési és felvételi arányait, a szakok közötti távolságot és a képzési szintek indokoltságát is.

Az előterjesztés alapján a felsőoktatási intézmények újra osztatlan formában képezhetik majd a pszichológusokat és az elméleti közgazdászokat, továbbá - az MRK agrártudományi szakbizottságának kérésével összhangban - létrejön az ugyancsak ötéves agrármérnöki képzés is. Alapképzésben és mesterképzésben sem szűnik meg a kommunikáció és médiatudomány szak, ugyanakkor megszűnik a felsőoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet szak külön szakirányaként. A tervezet szerint néhány képzés a jövőben más néven lesz elérhető: így például a (nem tanári) ének-zene szak a jövőben zenekultúra, a logisztikai menedzsment ellátásilánc-menedzsment néven szerepel majd. A megszüntetésre javasolt szakok között továbbra is szerepel viszont a nemzetközi tanulmányok alapszak - amely mesterképzésben viszont megmarad - és a terminológia mesterszak.

A javaslat szerint a mérnökképzésben is várható változás: a munkaerőpiac sokkal specifikusabb és magas szintű tudással rendelkező mérnököket igényel több területen. Ezért kivezetnek néhány olyan alapképzési szakot, amelyek nem specifikus szakmára készítenek fel, mint például a műszaki menedzser és az ipari terméktervező mérnök, azonban ezek a mesterképzésben megmaradnak.

A felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzéke a jövőben egységesen, egy rendeletben tartalmazza majd a felsőoktatásban alap- és mesterképzésben, valamint felsőoktatási szakképzésben szervezhető szakok és a szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzékét, és egyúttal tartalmazza majd az egyes szakok Magyar Képesítési Keretrendszerben elfoglalt helyét és az Európai Képesítési Keretrendszerhez való illeszkedési szintet jelző számot is.

Kiemelték: a képzési szerkezet racionalizálása és a képzési tartalmak minőségelvű fejlesztése nemcsak gazdasági érdek, hanem társadalmi és szakmai igény is. A szakok számának csökkentése révén a demográfiai okokból folyamatosan csökkenő hallgatói létszám ellenére is javul a felsőoktatás kurzusonkénti létszámokban mérhető hatékonysága - írták. Hozzátették: az átalakítás révén a jövőben a képzési kínálat és a képzések tartalma teljes mértékben igazodik majd a társadalmi, gazdasági és regionális fejlődéshez.