Már több tízezren a kivégzés mellett
Már jóval több, mint harmincezren csatlakoztak a halálbüntetés visszaállítását célzó kezdeményezéshez a Facebookon. A nem egészen két hete Felsőmocsoládon brutális kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság – amelynek áldozata egy 11 éves fiú volt – igen heves indulatokat váltott ki, és sokan nem is rejtik véka alá a véleményüket: szeretnék, ha az elkövetőket válogatott kegyetlenséggel megkínoznák, majd kivégeznék.
Ha ehhez ki kell lépnünk az EU-ból, meg kell tenni – írták többen is. Igaz, mások úgy látják, az akasztás túl kegyes halál lenne, ennél súlyosabb szankció az életfogytig tartó börtön.
A halálbüntetésről – amit az Alkotmánybíróság még 1990-ben alkotmányellenesnek minősített – szinte minden kirívóan súlyos bűncselekmény után fellángolt a vita. Elsőként talán Tóth Tamás, volt sárszentmihályi polgármester kezdeményezte, hogy állítsák vissza ezt a büntetési nemet. Egy bűnözőpáros a kilencvenes évek elején rablógyilkosságok sorát követte el, és az egyik fegyveres támadásnál Tóth Tamás fiát is megölték.
A két tettest életfogytig tartó börtönre ítélték, de az akkori szabályok szerint az elkövetők későbbi feltételes szabadon bocsátását nem lehetett kizárni. Vagyis mindazok, akiket akkoriban marasztaltak el valamilyen főbenjáró bűncselekmény miatt, előbb-utóbb elhagyhatják a börtönt; ténylegesen életfogytiglani szabadságvesztést a bíróságok 1999 óta szabhatnak ki.
Tóth 1996-ban aláírás-gyűjtési akcióba kezdett, s bár sikerült megszereznie a népszavazás kiírásához szükséges számú aláírást, a referendumot a parlament nem rendelte el, mert az Országos Választási Bizottság a kezdeményezést visszautasította. Az ok: a halálbüntetést nemzetközi egyezmények tiltják, s azokhoz Magyarország is csatlakozott, ezért a legsúlyosabb büntetési nem ismételt bevezetéséről nem lehet népszavazást tartani.
A móri bankrablás után Magyarországnak komolyan meg kell fontolni a halálbüntetés visszaállítását – közölte később Orbán Viktor ügyvezető miniszterelnök utolsó kormányfői rádióinterjújában, 2002 májusában. Ezt a szankciót korábban maga is helytelennek tartotta – fogalmazott –, de megváltozott a véleménye annak nyomán, hogy személyesen találkozott a bankrablás áldozatainak hozzátartozóival.
Igaz, egyelőre nemzetközi szerződések nem teszik lehetővé ennek a büntetési formának a visszaállítását – fogalmazott a kormányfő. Orbán mindazonáltal kijelentette: megítélése szerint eljöhet még az az idő, amikor Európában – különösen a terrorizmus elleni küzdelem miatt – ez az álláspont megváltozhat.
A kormányfő elismerte, hogy Magyarország nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha visszaállítja a halálbüntetést, de akkor úgy gondolta, változhat az unió is. „Nekünk, magyaroknak azután, ami Magyarországon történt, azt gondolom, hogy azon országok között van a helyünk, amelyek amellett érvelnek Európában, hogy a halálbüntetés ismételten a nemzeti jogalkotás hatáskörébe kerüljön” – vélekedett Orbán.
A miniszterelnök viszont még nem tudhatta, hogy a móri gyilkosság ügyében téves ítélet születik, s ha van halálbüntetés, nem a valódi tettest végzik ki.
Később Sajóbábony önkormányzatának képviselő-testülete kezdeményezte a Btk. radikális szigorítását, közte a halálbüntetés visszaállítását. A 2008-ban összeállított javaslatcsomagról – ami nem titkoltan „egy bizonyos népréteghez” kapcsolódott, amelynek tagjai miatt a helyhatóság tagjai szerint a helybéliek félelemben éltek – az Országgyűlés rendészeti, illetve alkotmányügyi bizottsága is tárgyalt. Túl sok jóval azonban a sajóbábonyiakat nem biztatták, mert Magyarország a halálbüntetést nemzetközi szerződések részeseként és uniós tagállamként sem állíthatja vissza – mondták ki a szakbizottságok.
A Jobbik idén márciusban – ugyancsak egy súlyos bűncselekmény után – vetette fel, hogy társadalmi vitát kellene lefolytatni a halálbüntetésről. Az előzmény: egy orvvadász meglőtt két embert, majd az egyiknek elvágta a torkát. Halállal azt kellene büntetni, aki arra sem méltó, hogy a társadalom börtönben tartsa – hangoztatták a tragikus eset kapcsán.
A szélsőjobb szerint pedig az sem lehet akadály, hogy ezt a súlyos szankciót Európában sehol nem alkalmazzák, hiszen a Fidesz forradalmi politikát hirdetett, így első lehetne a kontinensen abban is, hogy visszahozza a halálbüntetést.
Pécsett nyáron meggyilkoltak egy pszichológusnőt, és utána ez a kérdés ismét napirendre került. „A társadalom védelme megköveteli a halálbüntetés helyreállítását” – ezt írta közleményében a Kisgazda Polgári Szövetség. A Fidesz-frakcióban helyet foglaló kisgazda politikusok ezúttal tehát markáns különvéleményt fogalmaztak meg, és jelezték azt is, hogy az ősszel javaslatot tesznek a Btk. módosítására, vagyis a halálbüntetés visszaállítására.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter gyorsan reagált, és kijelentette: sem nemzetközi kötelezettségek, sem etikai megfontolások miatt nincs erre lehetőség. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tényleges életfogytiglan legalább ilyen súlyos büntetés lehet. A miniszter utalt arra is, hogy a bűnelkövetőkkel szemben még szigorúbb szankciókra van szükség.
Az országgyűlésben végül nem a kisgazda szövetség, hanem – a múlt heti gyerekgyilkossággal összefüggésben – a Jobbik vetette fel pár napja a halálbüntetés ügyét, mondván, az kellő visszatartó hatással bírna.
Orbán Viktor ezúttal a korábbihoz képest árnyaltabban fogalmazott. Kijelentette: „miközben számos filozófiai megközelítéssel egyetértek, és egy közös beszélgetésben szívesen gondolnám tovább, most csak azt rögzíteném, hogy az Európai Alapjogok Chartája, amit Magyarország is ratifikált, egyértelműen tiltja a halálbüntetést”. Szerinte vitatkozni éppen lehet erről, legfeljebb ma nem időszerű.
Halálbüntetés: embertelen és visszavonhatatlan
Utoljára 1989-ben szabtak ki halálos ítéleteket Magyarországon. Egy gyújtogatás miatt egy tanyán nyolcan vesztették életüket, az egyik menekülőt pedig lelőtték, s a három tömeggyilkosnak ezért lógnia kellett volna. Egy másik elítélt brutális kegyetlenséggel ölte meg az élettársát, és miután másodjára ölt, a bíróság bitófára küldte. Az ítéleteket már nem hajtották végre.
A halálbüntetés tilalmát egyébként alapvetően az élethez és emberi méltósághoz való elidegeníthetetlen jogból vezetik le, ugyanakkor a móri ügy arra is figyelmeztet, hogy ez a szankció a visszafordíthatatlansága miatt szintén aggályos. A kriminálstatisztika a sokak által vélelmezett elrettentő hatást sem támasztja alá; Magyarországon a nyolcvanas években több emberölés volt, mint az utóbbi néhány esztendőben.
A tényleges életfogytig körül ugyancsak hosszú ideje folyik a szakmai vita, és a német alkotmánybíróság az ilyen büntetést – egyebek mellett embertelensége miatt – összeegyeztethetetlennek nyilvánította az alkotmánnyal. Pár éve nálunk is komolyan felvetődött, hogy a kormány áttekinti az e büntetési nem alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, de meg kívánták várni, miként dönt erről a magyar Alkotmánybíróság. A testület azonban nem hozott semmilyen határozatot, s miután a tényleges életfogytiglant az új alaptörvénybe emelték, ezzel a kérdéssel már nem is foglalkozhatnának.
