A második alkalommal elvégzett elemzés eredményét Antal Zsolt médiaelemző ismertette csütörtökön Budapesten. Kiderült: a pozitív tartalmú cikkek aránya – az összehasonlítható adatokat figyelembe véve - mindkét évben 5-6 százalék körül volt, míg a negatív hangvételűeké 46 százalékról 33-ra esett vissza, és növekedett a semleges írások száma – mondta a sajtótájékoztatón.

Az intézet tavaly a korábbinál részletesebb elemzést végzett, tizenkét ország ötvenhét online és nyomtatott kiadványát nézte át, csaknem 6800 cikket elemzett. A legkiemeltebben a magyar gazdaság ügyét kezelték az írások, valamint a jogállamiság kérdéseit és az ország külkapcsolatait. 

A legtöbb cikk az országról Németországban jelent meg, csaknem 1100, mintegy másfélszer annyi, mint 2012-ben. A legkevesebbet és a legnegatívabb hangvételű írásokat is az olasz sajtó publikálta, a cikkek 64 százaléka volt negatív hangvételű, a szélsőjobboldali tendenciákról írva, míg a legpozitívabban a lengyelek cikkeztek Magyarországról, akik egyebek mellett a hitoktatás kérdését és a devizahitelesek megsegítését ítélték példa értékűnek - emelte ki a kutató.

A második legtöbb magyar vonatkozású hír a szlovák médiában jelent meg, ezek csaknem 90 százaléka semleges hangvételű volt, és elsősorban a gazdasági témáknak szenteltek figyelmet. Még mindig sokat foglalkozik Magyarországgal az Egyesült Államok sajtója (912 darab), míg Ausztriában 793, Nagy-Britanniában 791 magyar vonatkozású hír jelent meg tavaly.

Médiumonként vizsgálva, a legtöbbet a két vezető nemzetközi hírügynökség, a Bloomberg és a Reuters foglalkozott az országgal, egyenként 458-szor, zömében semleges hangnemben, gazdasági témában. Arányaiban a legtöbb pozitív hangvételű cikk az orosz Rosszijszkaja Gazeta online kiadásában jelent meg, az írások 39 százaléka tartozott ide. A legtöbb pozitív kicsengésű írás májusban és júniusban született, amikor a GDP-növekedésre és az alacsony inflációra utaló adatok kerültek napvilágra.

A tájékoztatón Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár megerősítette az elemzés azon eredményét, hogy márciusban, az alaptörvény negyedik módosítása idején foglalkozott a legtöbbet az országgal a külföldi sajtó, mint mondta, államtitkárságának is ez a téma, az év végéhez közeledve pedig a hajléktalanság kérdése adott sok munkát.

A helyettes államtitkár is a többi közt a pozitív gazdasági fejleményeknek tulajdonítja, hogy javult az ország megítélése. Saját államtitkárságának eredményei között említette, hogy növelték jelenlétüket a közösségi médiában, és azt is, hogy sikerült a Budapestről tudósítók érzelmeire is hatni, ismeretekkel ellátni őket. A sikeres kapcsolatfelvételnek tulajdonította egyebek mellett azt, hogy Franciaországban kevesebb negatív hangvételű cikk jelenik meg az országról, mint korábban.

A kihívások között ismertetette a New York Times-ban a magyar antiszemitizmus témakörében megjelenteket, kifogásolva például azt, hogy bár Magyarországról igen sűrűn írnak ilyen témájú cikkeket, egy igen szélsőséges romániai esetről, amely Kolozs megyében, a közszolgálati tévében volt látható, nem számoltak be.

"Démoni" témaként szólt egy, nyár óta a nemzetközi sajtóban forgó témáról, egy mogyoródi katonai gyermektáborról, amelyet úgy állítanak be, mint ha szélsőségesen gondolkodó szülők küldenék oda katonai kiképzésre gyermekeiket. Hozzátette: a létesítmény nem különbözik a más országokban, akár az Egyesült Államokban is szervezett katonai gyermektáboroktól, ennek ellenére legutóbb, szerdán a CNN közölt drámai képsorozatot róla.

Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója ismertette: intézetük tavaly olyan honlapot indított, amelyen a külföldi sajtóban Magyarországot érintően megjelenő tévedéseket szándékoznak orvosolni.