Már nem a lényegről folyik a vita
A választási eljárási törvény Kósa Lajos és Lázár János (Fidesz), illetve Vejkey Imre (KDNP) jegyezte, szeptember 18-i tervezetéhez az utolsó pillanatban benyújtott alkotmányügyi bizottsági módosító indítvánnyal – amely a testület kedd délelőtti ülésén került napirendre – a Fidesz valamit bizonyosan elért, hiszen most nem a sokak által vitatott kötelező regisztrációról, hanem egészen másról folyik a vita. Például arról, hogy a bizottság alelnöke, Papcsák Ferenc fideszes képviselő a javaslatot a grémium nevében házszabályszerűen terjesztette-e be, és biztosítottak-e elegendő időt a parlamenti frakcióknak a dokumentum megvitatására.
Az MSZP és a Jobbik szerint nem, hiszen a tervezetet alig egy órával az ülés előtt kapták meg, miközben már hétfőn, a jogszabály parlamenti vitája során kiderült, hogy a kormányoldal módosító indítványokat kíván benyújtani. Részletekkel azonban senki nem szolgált, mondván, az anyag még nem készült el. Bárándy Gergely szocialista képviselő szerint egyszerűen átverték őket, hiszen lehetetlen, hogy egyetlen éjszaka alatt valaki az alkotmányügyi bizottság nevében egy hatvanoldalas, bizonyára a kormánypártokkal is egyeztetett indítványt állítson össze.
A tervezet kapcsán Papcsák úgy nyilatkozott, hogy az 85-90 százalékban technikai jellegű pontosításokat tartalmaz, de maga sem tagadta: abban vannak érdemi változások is. Az idő azonban sürget – mondta –, hiszen ha kedd éjfélig nem terjesztik be a módosító indítványokat, a törvény jövő hétre tervezett zárószavazására sem kerülhet sor. A szocialisták szerint ezt különösebb következmények nélkül elhalaszthatnák, de ha ezzel a kormányoldal nem ért egyet, annak valamilyen, a kormánypárti frakciókon belüli feszültség lehet az oka. Vagyis: el szeretnék kerülni, hogy a tervezetről tovább folyjék az érdemi vita – véli Bárándy.
Végül a bizottsági ülésen a kormánypártok és a Jobbik szavazataival a testület úgy döntött, hogy kedd este hét órakor folytatják a vitát. Az eljárást azonban Lampeth Mónika MSZP-s képviselő – utalva arra, hogy a köztársasági elnök egy korábbi hasonló helyzetben a képviselők döntéshozatalban való érdemi részvételi jogának korlátozása miatt küldött vissza törvényt megfontolásra a parlamentnek – házszabály- és alkotmányellenesnek minősítette.
Az alkotmányügyi bizottság kedd délelőtt ismertetett javaslata nagyrészt valóban csak pontosításokat tartalmaz, amit László Róbert, a Political Capital választási szakértője is megerősített. A 227 pontos bizottsági előterjesztés jelentős terjedelmét nem kis részben az indokolja ugyanis, hogy az eredeti tervezetben szereplő Nemzeti Választási Központot – ma ezt Országos Választási Irodának hívják – Nemzeti Választási Irodának keresztelnék, ami önmagában több mint kétszáz változtatást tesz szükségessé. Emellett az új előterjesztés számos ponton csak helyesírási vagy nyelvi hibákat igyekszik korrigálni, tapasztalataink szerint nem mindig sikerrel.
A lényeget, tehát például a sokat vitatott előzetes regisztrációt illetően a javaslat viszont nem ígér változást, de néhány ponton kedvező elmozdulásra lehet számítani – mondta László Róbert. Ilyen például, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tagjait feles többséggel is megválaszthatnák majd, ha később a kétharmad nem biztosítható, tehát ők nem maradhatnak posztjukon az örökkévalóságig. Azt viszont nem érti, hogy a Nemzeti Választási Iroda elnökének fizetését miért kell csökkenteni, a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak tevékenységét pedig miért kell több pénzzel elismerni.
A szakértő szerint jó, hogy a javaslat szerint nem kell majd leadni mindazok személyes adatait, akik ajánlóíveken gyűjtik az egyes jelölteket támogató aláírásokat. Nevük azonban továbbra is szerepel majd az íveken, ami a szakértő szerint változatlanul aggályos lehet, mert az egyes pártok aktivistáiról a mindenkori kormány így adatokat gyűjthet.
A regisztráció feltételeiről mindenkit tájékoztatni kell, és a tervezet szerint ennek érdekében a jegyzőnek fel kell keresnie a választópolgárokat – ezt is tartalmazza a tervezet. László Róbert úgy véli, ez értelmezhetetlen, mert a személyes megkeresésre biztosan nem lesz lehetőség, másfelől üdvözlendő, ha a tájékoztatási kötelezettséget személyhez kötik, ami a számon kérhetőséget segíti.
A szakértő jónak tartja azt is, hogy a fogyatékkal élőknek nem maguknak kellene felkeresniük a hivatalt a választói nyilvántartásba vétel érdekében, hanem hozzájuk menne el a hatóság embere. Ez azonban László Róbert szerint költségesebb és bonyolultabb eljárás, mint ha nemcsak a külföldiek, hanem a Magyarországon élők esetén is lehetővé tennék a levélben történő feliratkozást.
Nem oldja meg az adatvédelmi aggályokat, hogy az ajánlóívek leadására pénzbírság kiszabásával is ösztönöznék a jelölteket, illetve a pártokat. Az ívenként a minimálbér összegével megegyező büntetés súlyosnak tűnik ugyan, de ettől még nem lehet ellenőrizni azt, hogy az egyes politikai szervezetek nem készítenek-e saját listát az őket támogató emberekről – véli László Róbert. Ugyanakkor támogathatónak tartja, hogy ne csak azok ajánlhassanak jelöltet, akik már a választók nyilvántartásába vétették magukat.
Annak, hogy a hadkötelezettségre vonatkozó, homályos tartalmú adatszolgáltatási kötelezettség kikerülhet a tervezetből, a szakértő maradéktalanul örül. László Róbert azt is jónak tartja, hogy a választásokkal kapcsolatos törvénysértés miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálására az Alkotmánybíróságnak mindössze három munkanapos határidőt szabnának.
Azt azonban nem tudja megmagyarázni, hogy a szavazókörök az eredeti javaslat szerint miért nyitottak volna hét órakor, s ezt milyen megfontolásokból változtatnák ismét az eddig megszokott hat órára. További vizsgálódások nélkül arról sem kívánt nyilatkozni, hogy egyes választókerületek határait miért kell megint átszabni. Fontosabbnak tartja azonban, hogy a Papcsák-féle előterjesztés nem szól a kampányszabályokról, és egyetlen szót sem szentel a finanszírozás szabályainak.
László Róbert korábban úgy vélte, ha az eredeti előterjesztéshez módosító indítvány érkezik, abban ezekről is szó esik. Így változatlanul úgy gondolja, hogy a választási eljárási törvény további kiegészítésre szorul.
Ez nem lex Bajnai
A választási eljárási törvény első tervezete szerint jelölő szervezet „a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő egyesület” lehetett volna. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy a következő parlamenti választáson – az eddig szabályozástól eltérőn – nemcsak pártok, hanem civil szervezetek is indulhatnak majd. Ezt a Papcsák-féle javaslat úgy módosítaná, hogy jelöltet „az országgyűlési képviselők választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt” állíthat.
Emiatt felvetődött, hogy a kormányoldal a Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök vezette Haza és Haladás egyesületté alakulására reagált így. Vagyis: ezzel akarta volna kizárni az új szerveződést a 2014-es parlamenti választáson való részvételből. Ez azonban hibás értelmezés, mert az országgyűlési képviselők választásáról szóló, már a Fidesz által beterjesztett és idén januártól hatályos törvény szerint egyéni választókerületben képviselőjelölt kizárólag párt jelöltje vagy független jelölt lehet.
Tehát most nem személyre szabott törvénymódosításról – „lex Bajnai” – van szó, hanem csupán egy kodifikációs hibát korrigálnának. Ezzel megerősítenék ugyanis az eddigi szabályozást, amely szerint egyesület kizárólag az önkormányzati választásokon indulhat.