Az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította a magyar állam fellebbezését három olyan ügyben, amelyben a bírák korábban kimondták, ellentétes a magántulajdon védelmének elvével a közszférában a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó, így – az MTI keddi hírével ellentétben - a döntések véglegesek, jogerőre emelkedtek.

A bíróság minden ítélete ellen lehet fellebbezni az úgynevezett Nagykamarához. A fellebbezésekről egy öt bíróból álló testület dönt. A bírák hétfőn ültek össze, hogy 13 fellebbezés sorsáról döntsenek, az erről szóló határozatot viszont csak később hozták nyilvánosságra. Egyetlenegyet, egy Törökországot érintő fellebbezést fogadtak el, a másik tizenkettőt, köztük a három magyart elutasították, ezzel pedig az ítéletek immáron véglegessé váltak.

A három eredeti ítélet májusban, júniusban és júliusban született. Május 14-én egy harminc év munkaviszony után elbocsátott, csak N.K.M. monogrammal azonosított, budapesti minisztériumi alkalmazott ügyében 11 ezer euró (3,25 millió forint) kártérítés és hatezer euró perköltség megtérítésére kötelezték a magyar államot. Júniusban Gáll Eszter Máriának ítélt meg a bíróság 16 ezer euró kártérítést, amely mellett kilencszáz euró perköltséget is meg kell térítenie az államnak. A szolnoki Gállt 2011 márciusában bocsátották el az adóhivataltól több mint harminc év után. A budapesti R. Sz.-nek, akinek a munkaviszonya 2010-ben közös megegyezéssel szűnt meg egy állami cégnél, 25 ezer euró kártérítést ítéltek meg a strasbourgi bírák júliusban, s emellett még 3400 euró perköltség megtérítésére is kötelezték Magyarországot. A magyar állam mindhárom ítéletet ellen fellebbezett.

Az MTI-nek Kende Tamás nemzetközi jogász az ügyről úgy nyilatkozott, hogy az ítéletből nem következik jogalkotási kötelezettség. Szerinte ugyanakkor célszerű lenne a szabályozás megváltoztatása, ugyanis az ítélet nyomán sorozatban veszti el a hasonló pereket Magyarország.


Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének adjunktusa szerint jogszerű lehet az olyan megoldás, ha csökkentik az adó mértékét. A bíróság ugyanis a 98 százalékos mértéket értékelte tulajdonelvonásként, vagyis, például egy harmincszázalékos kulcs valódi adóként működhet.


A jogász azt is elmondta: az ítélet nem terjeszthető ki azok kártalanítására, akik nem pereltek. Arról is szólt, hogy aki a jogsérelem elszenvedésétől számított hat hónapon belül nem perelt, az a jövőben már nem perelhet, viszont aki most szenvedi el a kárt, az fordulhat a bírósághoz. Tudomása szerint mintegy háromszázan perelték be a különadó miatt a magyar államot.

Az ítéletek egyébként rendelkeznek a kártérítések kifizetésének határidejéről, amelyeket a nemzetközi tapasztalatok szerint rigorózusan be szoktak tartani az érintett államok – fűzte hozzá Kende Tamás.

A strasbourgi bíróság egy negyedik esetben is döntést hozott másodfokon, nem a 98 százalékos különadóval összefüggésben. Egy szolnoki lakos panaszának adott helyet a testület. Az 1947-ben született illető azért perelte be a magyar államot, mert előzetes letartóztatása alatt túlzsúfolt börtönben tartották 2006 szeptemberétől 2008 októberéig. A bíróság embertelen és megalázó bánásmód miatt 12 ezer euró kártérítést és kétezer euró költségtérítést ítélt meg neki.