Az amerikai ügyvivőt is aggasztja a civilek megfélemlítése
A nem kormányzati szervezetek (NGO-k) helyzetét mérő módszertant az amerikaiak a világ 61 országában alkalmazzák, mégpedig hét paraméter mentén. Ezek közé tartozik a jogi környezet, a pénzügyi életképesség és a társadalmi elismertség. A tavalyi évről készült jelentésből kitűnik: a térségünkben csak Szlovéniában tapasztaltak nagyobb visszaesést. Az amerikai ügyvivő, Andre Goodfriend szavai a magyar kormány és az Ökotárs közötti elmérgesedett helyzetben az utóbbi melletti politikai kiállásként is értelmezhetőek voltak. „A demokrácia és a szabadság minden nagyobb előrelépése a civil társadalomban gyökerezett", mondta szülőhazájáról az ügyvivő, aki szerint a Norvég Alap felhasználása nyomán indult magyar hatósági fellépés aggodalmat ébreszt a civilekben és megfélemlítőleg hat. A kormány nem csak négyévente, a választás napján tartozik felelősséggel a polgároknak, hangoztatta Goodfriend, aki kinevezett nagykövet híján vezeti az amerikai képviseletet. A USAID 2010 óta 2,7 milliárd dollárt költött külföldön a civil szféra támogatására, hangzott el. A mostani kutatási módszertant 1997 óta használják, a magyar kiértékelésben ezúttal nyolc szakértő, köztük a Magyar Szegényellenes Hálózat és az Autonómia Alapítvány képviselője működött közre.
Mint elhangzott, a magyar civil szféra fenntarthatósági mutatója az "erős" és a "fejlődő" kategóriák között ingadozik. A leggyengébb pontnak a "pénzügyi életképesség" bizonyult: "sok csalódást keltő pénzosztási mechanizmust" említ a jelentés, amely szerint csökkentek az állami és az EU-források is. A norvég és a svájci támogatások is a külső finanszírozási szükségletre irányítják rá a figyelmet, mondta Móra Veronika.
A jogi környezetben a Ptk. változásaiban pozitív és negatív elemek is vannak, de komoly problémát jelent, hogy hosszadalmas a civil szervezetek bejegyzése, hangzott el. A médiavisszhang korábban legalábbis gyenge volt, és inkább csak botrányok kapcsán érdekelték a civilek a sajtót, áll a jelentésben.
Goodfriend egy kérdésre hangsúlyozta: nem azon vitatkoznak a magyar kormánnyal, hogy kinek van igaza, hanem pusztán a tényeket tárják fel: a megfelemlítés az eredménye a polgárok szemében a civilekkel szembeni rendőrségi vagy egyéb fellépésnek. Az pedig, ha "külföldi érdekek képviselőjeként" láttatják a civileket, akik külföldi támogatással is dolgoznak, hatással van társadalmi megítélésükre is, mégpedig negatívan.