Mostantól mandátumkalkulátort működtet a Political Capital politikai elemző intézet. A Valasztasirendszer.hu honlapon elérhető szolgáltatás segítségével bárki kiszámíthatja, hogy az aktuális közvélemény-kutatási – vagy tetszőleges más adatok – alapján az egyes pártok hány képviselői helyre számíthatnak a 2014-es parlamenti választás után.

A felhasználónak meg kell adnia, hogy Magyarországon és a határon túli választásra jogosultak körében milyen részvételi arányra számít, illetve azt, hogy az egyes pártok listái itthon, illetve külföldön várhatóan mekkora támogatottságot élveznek. A program ezután kiszámolja, hogy az egyes politikai szervezetek hány képviselőt küldhetnek a parlamentbe.

A mandátumkalkulátor készítése során figyelembe vették, hogy a választási rendszer a korábbihoz képest aránytalanabbá vált. Ennek oka részben az, hogy 2014-ben csak egy forduló lesz, és a jelöltek az egyéni körzetekben relatív többséggel győzhetnek. Ehhez korábban az első fordulóban abszolút többség kellett, ennek hiányában pedig az első három jelölt jutott be a második körbe, ahol az nyert, akire a legtöbb szavazatot adták le.

De az arányosság ellen hat az is, hogy változott az egyéni és listás mandátumok aránya. A megyei és országos listákról 2010-ig a képviselői helyek 55 százalékát osztották ki, 2014-ben viszont az országos listáról a képviselői helyeknek csak nem egészen 47 százaléka nyerhető el. Tehát nőtt az egyéni választókerületek súlya.

De a program készítői arról sem feledkeztek meg, hogy a körzethatárokat – a korábbi választási eredmények ismeretében – átrajzolták. Erre szükség is volt, hiszen a 386-ról 199 fősre csökkenő parlamentbe 176 helyett csak 106 egyéni választókerületből delegálhatunk képviselőket. Ám az új határokat úgy vonták meg, hogy az a kormányoldalnak kedvezzen. Vagyis: például a hagyományosan a baloldalt támogató körzeteket szétszabdalták.

További változás, hogy eddig csak az egyéni körzetekben vesztes jelöltre eső töredékszavazatok alapján járt kompenzációs mandátum, jövőre viszont az új rendszer a győztest is kompenzálja. Azok a voksok tehát, amelyekre az egyéni mandátum megszerzéséhez már nem volt szükség, szintén az országos pártlistára kerülnek. Az új szabályok szerint egyetlen szavazattal lehet nyerni, így ha valaki ennél nagyobb különbséggel győzött, a különbséget a listán jóváírják.

A 2010-es adatok alapján a Fidesz és a KDNP – feltéve, hogy a külhoni szavazók körében is a hazaihoz hasonló támogatottságot élvez – a mandátumkalkulátor szerint a képviselői helyek 78 százalékát nyerte volna el, míg az MSZP és a Jobbik kilenc, az LMP négy százalékot szerezne.

Az Ipsos legutóbbi felmérése szerint a Fideszt a biztos pártválasztók ötven százaléka támogatja, míg az MSZP 25, a Jobbik 11, az Együtt-PM öt százalékon áll, az LMP és a Demokratikus Koalíció pedig nem jutna túl az ötszázalékos parlamenti küszöbön. A program szerint ilyen szavazatarányok mellett a jelenlegi kormányoldal a mandátumok 72 százalékát szerezné meg, ami a 199 fős parlamentben 145 képviselői helyet jelentene. Az MSZP ebben az esetben 33, az Együtt-PM nyolc főt delegálhatna.

A Valasztasirendszer.hu oldalon hétfőn megjelent a külhoni szavazatok súlyát értékelő írás is. Ebben jelzik: a határon túliak választójogával kapcsolatban számos tévhit terjedt el, mert sokak szerint csak szimbolikus dologról van szó, hiszen ők kizárólag listára szavazhatnak. Mások viszont úgy vélik, egyenesen a határon túl fog eldőlni, ki kormányozhat majd Magyarországon. A külhoniak voksai azonban az elemzés szerint csak viszonylag kiegyenlített erőviszonyok mellett dönthetik el a választás kimenetelét.