"A közügyek megvitatásának intézményes kerete a parlament. Ha valóra válik a házelnök javaslata, az ország sorsát érintő legfontosabb döntéseket titkos kamarillákban hozzák majd meg. Mi marad akkor a képviseletből és a népszuverenitásból? Ez nem vicc, nem is a rossz szájízről kell szólnunk, és nem is a szokásos butaságok egyikével van dolgunk, hanem olyasmivel, ami világnézetre tekintet nélkül az alkotmányosság minden hívét megsérti"- így reagált közleményében Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke Kövér László azon nyilatkozatára, amelyben az Országgyűlés elnöke azt fejtette ki: a kormány hatalmának kiszélesítésére, egyfajta rendeleti kormányzás bevezetésére van szükség.

Kövér László az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt: a mostani, törvényekhez kötött kormányzásra már nincs szükség, ezt a rendszert a diktatúráktól való félelem miatt alkották meg a rendszerváltás után, és talán 1998-ig indokolt volt. A veszély azonban elmúlt. "Azt tartanám normálisnak, függetlenül attól, hogy a következő ciklusokban milyen kormányok lesznek, ha a parlament csak a legalapvetőbb garanciális szabályok megalkotására tartana igényt, és adna egy felhatalmazást négy éven keresztül a kormánynak" - jelentette ki az Országgyűlés elnöke. Szerinte ez egyfajta rendeleti kormányzás lenne, a rendeleti kormányzás rossz íze nélkül.

Majtényi László szerint Kövér úgy véli, hogy az Országgyűlésnek - amelyben a vizsgálóbizottságok működése mára amúgy is lehetetlenné vált, és amelyben interpelláció ürügyén kormánypárti képviselők lelkesen hízelegnek - a jövőben főként a kormányt ellenőrző tevékenységet kellene folytatnia. "Az a Kövér László szól így, aki bírságaival, tiltó döntéseivel, Parlamenti Őrségével személy szerint is az egyik fő akadályozója az Országgyűlés ellenőrző funkciójának."

Kövér László, ha valamit egyáltalán, "a csőben a lukat fedezte fel, azaz másként szólva, feltalálta a spanyolviaszt, fantáziája nem haladja meg, legfeljebb megismétli a kommunista rendszer által már kiagyaltakat, Buharin és legjobb magyar tanítványai, Beér János és Szabó Imre révén már mindent tudunk arról, amiről ma Kövér László oly merészen fantáziál" - véli Majtényi László. 

Úgy fogalmazott: "Stadinger István, a korabeli kabarétréfák kedvelt hőse, az Országgyűlés utolsó pártállami elnöke - aki 1989-ben azzal indokolta lemondását, hogy az Országgyűlés munkája számára követhetetlenül felgyorsult - hirdethetett hasonló elveket, mint a mai idők Kövér Lászlója. Rámutatott: "ha Kövér ötlete megvalósulna, újraélhetnénk az olyan időket, mint az 1963-as év, amikor az Országgyűlés képviselői a jól elvégzett kemény munka örömével, azután tértek haza a karácsonyi családi asztalhoz, hogy a költségvetési volt az egyetlen törvény, amely felett vitatkoztak(?) és szavaztak".

Majtényi László alátámasztásul, hogy Kövér ideájában nincsen semmi új, idézi a kommunista alkotmány 1949-es szövegét: „A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az államigazgatási és a helyi államhatalmi szervek által hozott minden olyan jogszabályt, határozatot vagy intézkedést megsemmisíthet, illetőleg megváltoztathat, amely az alkotmányba ütközik, vagy sérti a dolgozó nép érdekeit… A Népköztársaság Elnöki Tanácsa feloszlathatja az államhatalomnak azt a helyi szervét, melynek működése az alkotmányba ütközik, vagy a dolgozó nép érdekeit súlyosan veszélyezteti… Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés jogkörét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja; az Alkotmányt azonban nem változtathatja meg… A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotott jogszabályok törvényerejű rendeletek, amelyeket az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni.”

Ez a riasztó ötlet a mi hazánkról, a mi életünkről beszél - hangsúlyozza Majtényi László, aki közelménye zárásául az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát idézi: „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad (…). Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs.”