A munka ünnepén a szakszervezetek és a munkavállalók a budapesti Városligetben ünnepelni kívánnak, de el akarják mondani azt is, hogy a mi a gondjuk, illetve mit szeretnének elérni – jelentette ki Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Biztos munkahelyeket, tisztes megélhetést, elérhető és – a bölcsődétől a rendvédelemig terjedően – működő közszolgáltatásokat követel május 1-jén a közös tüntetést szervező négy szakszervezeti szövetség.

A foglalkoztatás szintje az ígéretek ellenére sem nőtt, s az emberek leginkább a munkahely megszűnése miatt félnek – jelentette ki kérdésünkre Pataky. Szerinte a közmunka porhintés, s attól senki nem érzi majd nagyobb biztonságban magát. Emellett az érdekképviseletek tisztességes béreket szeretnének – tette hozzá –, vagyis nem bérkompenzációt, a nominális fizetések megőrzését, hanem valódi fizetésemelést akarnak.

Május 1-je tehát nemcsak sör-virslis majális lesz – hangsúlyozta az elnök –, hanem ezúttal nagygyűlést is hirdetnek, ahol az érdekképviseletek elmondhatják a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos kritikát, illetve ismertetik a követeléseiket. Utána a szakszervezeti sátrakhoz beszélgetésre hívják az embereket, ahol ki-ki beszélhet a saját problémáiról is.

A szakszervezetek ezúttal sem egységesen lépnek fel, hiszen a május 1-jei rendezvénysorozatot az MSZOSZ, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának közösen szervezi, míg a Liga és a Munkástanácsok távol marad. Pataky ezzel kapcsolatban elmondta: őket is felkérték, hogy vegyenek részt a munka ünnepének közös szervezésében, de nemet mondtak.

A versenyszféra új érdekegyeztető fórumának létrehozása sem segített a szakszervezeti mozgalom egységének helyreállításában, mert oda a kormány az MSZOSZ mellett csak a Liga és a Munkástanácsok képviselőit hívta meg. Pataky kiemelte: konföderációjuk testületi döntést hozott arról, hogy a grémium munkájában részt kell venni. Ez szerinte is fura helyzetet teremtett, de úgy vélik, a munkavállalók is rosszabbul jártak volna, ha távol maradnak.

Az MSZOSZ elnöke kijelentette: a mostani május 1-je azért is fontos, mert demonstrálhatják, hogy a kormány megosztó politikájának ellenére a szakszervezetek képesek együttesen fellépni. Szerinte ez a nap jó alkalmat kínál arra, hogy az egységet demonstrálják.

Pataky hangsúlyozta: a szakszervezeti zászlók alá várnak mindenkit, aki nem ért egyet a kormány gazdasági és foglalkoztatási politikájával. Azokat is – tette hozzá –, akiket az érdekképviseletek más megmozdulásokon korábban támogattak. Ugyanakkor ezúttal vidékről is sok emberre számítanak, mert az MSZOSZ elnöke szerint az emberektől számos településen ellopták a munka ünnepét.

Borsik János, az Autonómok vezetője kérdésünkre azt emelte ki: a négy együttműködő konföderáció elsősorban a dolgozók helyzetének romlása miatt tiltakozik, amelynek okai között említette az új munka törvénykönyvének elfogadását és az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését is.

Szerinte a munkavállalóknak már eddig is jelentős reálkereset-csökkenést kellett elviselniük, s a helyzetüket az új munka törvénykönyve sem javítja, ami a jövedelmek további mérséklődéséhez vezethet, ugyanakkor sokkal kiszolgáltatottabbá teheti az embereket. A nyáron hatályba lépő jogszabály emellett átalakíthatja a munkahelyi kapcsolatokat rendszerét, s ronthatja a szakszervezetek pozícióit.

Borsik szerint az sem segíti a munkavállalói érdekek érvesítését, hogy a konföderációk egy része lepaktált a kormánnyal. Maga ezért is fontosnak tartja, hogy május 1-jén minél többen vegyenek részt a négy konföderáció közös rendezvényén, ahol beszélgethetnek egymással, s megoszthatják közös gondjaikat.