A javaslatot 31 képviselő utasította el, 18-an támogatták, és ketten tartózkodtak. A képviselőcsoportok úgynevezett koordinátorai már a múlt héten megállapodtak arról, hogy a bizottság ne vegye napirendre a kezdeményezést, ehelyett inkább szóbeli kérdés formájában tudakolja meg az Európai Bizottságnál, miért késik az a jelentés, amelyet szeptemberre kellett volna elkészítenie a brüsszeli testületnek Magyarországról. A koordinátorok döntése ellenére a liberális képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a napirendre vételről az egész bizottság név szerint szavazzon.

Az Európai Parlament (EP) liberális képviselőcsoportja szeptember második felében a migrációs válság miatt elfogadott törvénymódosítások miatt kezdeményezett eljárást Magyarország ellen.

Az uniós szerződés hetes cikke az unió alapértékeit hivatott védeni. Még soha egyetlen tagállam ellen sem indítottak ennek alapján eljárást. A procedúra több lépésből áll, a vége jelen esetben Magyarország szavazati jogának a felfüggesztése és kizárása lehetne az Európai Unióból. A liberálisok az eljárás első szakaszának napirendre vételét kezdeményezték. Ennek értelmében a tagállamok harmada, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament kérheti a tanácstól: állapítsa meg, egy tagállamban fennáll-e egyértelmű kockázata annak, hogy csorbát szenvedhetnek az unió alapértékei. Az Európai Parlamentben kétharmados többségre lenne szükség ahhoz, hogy a tanács elé kerüljön az ügy. Ott pedig a tagállamok négyötödének támogatásával állapítható csak meg, hogy fennáll az alapértékek sérülésének kockázata.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője elmondta, hogy a többség szerint ahhoz a nyári döntéshez kell ragaszkodni, hogy az Európai Bizottság készítsen jelentést Magyarországról.

„Ennek a vizsgálatnak a lezárásaként még mindig lehetséges a hetes cikk első paragrafusának életbe léptetése" - emlékeztetett Niedermüller Péter. A DK-s politikus világossá tette, a szociáldemokrata frakció és benne a DK nem ellenzi az eljárás megindítását, de tisztában van azzal, hogy egyelőre nincs meg az ehhez szükséges kétharmados támogatás az EP-ben, sem a négyötödös többség a tanácsban, ezért ha az eljárás megindítása a plénum elé kerül,é s leszavazzák a kezdeményezést, akkor hosszú időre le is kerül a napirendről. „Ezzel lehet hosszú távon nyomást gyakorolni a magyar kormányra, mert ez most folyamatosan hetekig, hónapokig napirenden lesz" - húzta alá a DK-s EP-képviselő.

Monika Hohlmeier - a Fideszt is soraiban tudó néppárt koordinátora a LIBE-bizottságban - a néppárti frakció honlapján közzétett írásában porhintésnek nevezi a kezdeményezést a liberálisok részéről. A német konzervatív politikus felidézi, hogy a liberális miniszterelnök vezette Szlovénia is könnygázt alkalmazott határon a szabálytalanul belépni igyekvő migránsok ellen, a szintén liberálisok vezette Dánia is a migrációt korlátozó jogszabályokat tervez, Csehország liberális miniszterelnök-helyettese pedig gazdasági öngyilkosságnak nevezte Angela Merkel német kancellár álláspontját.

„Az elmúlt hetekben a liberális frakció azért támadta a magyar miniszterelnököt, mert a menekült- és migrációs válságban a biztonság szempontját helyezte előtérbe. Még Magyarország unióból való kizárását is szorgalmazták. Megfogalmazódik a kérdés: ha Magyarországot igen, akkor Dániát, Csehországot és Szlovéniát miért nem? Egyszerű: mert azokat az országokat liberális politikus vezeti, Magyarországot pedig a Fidesz" - írja Hohlmeier.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a LIBE-bizottság egyik alelnöke, aki személyesen nem tudott jelen lenni a szavazáson, a voksolás után az MTI-t arról tájékoztatta: nézete szerint a liberálisok nem akarták elfogadni a koordinátorok döntését, de a bizottsági szavazás világossá tette, hogy a többség nem támogatja az eljárás megindítását.

„Nem nyugszanak sem a liberálisok, sem a szocialisták, amíg bosszút nem állnak rajtunk amiatt, hogy meg akarjuk védeni határainkat - melyek egyben az unió külső határai -, és meg akarjuk menteni a schengeni rendszert" - jelentette ki a politikus.