Kihirdetésre vár az az egészségügyi szakmai irányelv, amely az egészségügyi ellátók feladatait határozza meg a gyermekek bántalmazásának, elhanyagolásának gyanúja esetén. Bár nagy szükség lenne a társadalom hozzáállásának megváltoz(tat)ására, a némán tűrés és hallgatás helyett a segítő attitűdre, egyelőre az egészségügy sem jeleskedik az ilyen esetek jelzésében – adta hírül a Medicalonline.

A lap beszámolója szerint egy szakmai rendezvényen Kassai Tamás baleseti sebész arról beszélt, hogy miközben 2012-ben 12 gyerek halt meg fertőző betegség következtében Magyarországon, 19-et agyonütöttek, ám míg oltásokra négymilliárdot költünk, a gyermekbántalmazás miatti költségekre nincs előirányzat. Pedig a traumatológiákon észleltek csak a jéghegy csúcsát jelentik – fogalmazott, felemlítve a többi közt azt a példát, amikor egy édesapa 3 és 5 éves gyereke hasát nyitotta fel, s az egyik végignézte testvére halálát. Hozzáértő számára nyilvánvaló, milyen testi jelek (például bőrelváltozások, törések, zúzódások, horzsolások, duzzanatok, harapásnyomok, ujj- vagy kanállenyomatok) utalhatnak bántalmazásra, elhanyagolásra, amelyet sokan ma „a véletlen” számlájára igyekeznek írni. A traumatológus kiemelte: a bántalmazás nem baleset, de a baleset lehet bántalmazás vagy elhanyagolás része.

Az irányelv – melyben a többi közt arra tesznek javaslatot, hogy ha egy gyermek kórházba kerül bántalmazás miatt, akkor a gyermekvédelemnek ez jelentsen három év gondozási kötelezettséget – foglalkozik a bántalmazás-elhanyagolás felismerésével és a teendőkkel egyaránt. A gondot ma azonban sokszor nem is a felismerés jelenti. Mint a szimpózium előadásait követő hozzászólásokból kiderült, az egészségügy ma sokszor azért nem él jelzési kötelezettségeivel, mert rossz tapasztalatokat szerzett a szociális-gyermekvédelmi területen dolgozó szervezetek hozzáállásában; esetleg maga is tart(ott) a fizikai vagy más atrocitásoktól.

Kovács Zsuzsanna  háziorvos – aki az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) munkacsoportjában több mint tíz éve foglalkozik ilyen kérdésekkel – emlékeztetett: a gyermekvédelmi törvény változásával márciustól már külön kérés nélkül is zártan kezelik a gyermekjóléti szolgálatok és a gyámhatóságok az elhanyagolás miatt jelzéssel élők adatait; az infotörvény nem tekinti jogosulatlan adattovábbításnak, ha a jelzőrendszeri tagok információt cserélnek egymás között, az új Büntető Törvénykönyv alapján pedig általában erősödik a gyerekek büntetőjogi védelme. Azt, hogy erre szükség van, mi sem bizonyítja jobban, mint a jelen lévő gyermek-nőgyógyász által idézett legújabb trendek, melyek szerint a gyerekek körében is egyre agresszívabbak és egyre fiatalabbak az elkövetők, s egyre több közöttük a lány.