Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) varsói nemzetközi emberi jogi tanácskozásán magyar és külföldi civilek is kritizálták az Orbán-kormány civil szektor elleni fellépését. A hétfő óta zajló rendezvényt, amelyen az EBESZ 57 tagállamának, valamint az Európai Uniónak a képviselői is részt vesznek, a legfontosabb európai emberi jogi konferenciájaként tartják számon.

A tanácskozás nyitó előadásában Elisa Massimino, a Human Rights First jogvédő szervezet elnöke kiemelte, hogy a kormányok törekvése a civil szervezetek megfélemlítésére és elhallgattatására veszélyezteti a régió biztonságát és stabilitását. Az amerikai emberi jogi aktivista élesen elítélte a kormánnyal szemben kritikus magyarországi civil szervezetek külföldi ügynökként kezelését és hatósági zaklatását. Ezt az Egyesült Államok küldöttségét vezető J. Brian Atwood is aggasztó lépésnek nevezte.

A konferencián négy magyar civil szervezet – az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency Interna­tional Magyarország (TI) – is részt vett. Szeptember 23-án megtartott előadásukban bemutatták a demokratikus intézményrendszer magyarországi állapotát, ismertették a kormány civil szervezetekkel szembeni lépéseit és a korrupcióval kapcsolatos fejleményeket.

„A fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolásával sikerült elérni, hogy Magyarországnak van egy új alaptörvénye, de nincs modern értelemben vett alkotmánya" – mondta el Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója. Szerinte „a nemrég bejelentett illiberális állam kiépítése az alkotmányos intézményrendszer felszámolásával már meg is valósult".

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf „rendkívül veszélyes fejleménynek" nevezte azt, hogy „a magyar kormány egyre fokozódó hatósági nyomás alá helyezi a számára kellemetlen civil szervezeteket, miután az ellenzék iránti politikai elfogultság vádjával nem sikerült lejáratnia őket".

Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője a trafikengedélyek botrányos újraosztása és a takarékszövetkezeti szektor trükkös államosításának, majd haveri alapon történt privatizációjának a történésein mutatta be, miként él vissza a kormány a hatalmával azért, hogy egyes kedvezményezett csoportokat törvényalkotási eszközökkel juttasson illetéktelen előnyökhöz. A korrupció ellen küzdő civil szervezet jogász szakértője szerint „a kormány korrupció elleni teljesítménye kiábrándító", ezt csak tetézi, hogy „a hatalom, ha a pillanatnyi érdeke úgy kívánja, kész a polgárok alapvető szabadságjogait korlátozni, amint tette például a közérdekű adatok megismerhetőségével, ami azért szűkített jelentős mértékben, hogy titokban maradhassanak a trafikmutyi részletei".