A Policy Solutions legfrissebb elemzése szerint a legutóbbi választások óta az európai uniós tagállamok közel kétharmadával, tizenöt országgal kerültünk valamilyen módon konfliktusba – adta hírül a Stop.hu. A politikai elemző intézet tanulmánya szerint a tizenötből mindössze négy ország fogalmazott meg gazdasági témájú kritikát, viszont a demokráciával kapcsolatos aggodalmainak minden második tagállam hangot adott.

Az elemzés alapján a legtöbben a magyarországi demokrácia általános helyzete miatt aggódnak az unión belül: tizenkét tagállam politikusai, illetve diplomatái fogalmazták meg ezzel kapcsolatban véleményüket. A Policy Solutions megállapította, hogy közülük tízen nyugat- illetve észak-európai, régi tagállamok, míg a kelet-közép-európai régióba tartozó országok közül öttel kerültünk nézeteltérésbe.

A jószomszédi viszony mítoszát eloszlatja a tény, hogy mind a négy hazánkkal határos uniós tagállammal keveredtünk már konfliktusba az elmúlt három évben. Közülük Romániával és Szlovákiával nemzetpolitikai kérdések miatt, Szlovéniával a demokrácia helyzetén vitatkoztunk, ahogy Ausztriával is. Nyugati szomszédunkkal ezen felül még gazdasági és egyéb kérdésekben sem értettünk egyet, és az elemző intézet szerint a külföldiek földszerzésének tervezett tiltása miatt a jövőben is számítani lehet osztrák konfliktusra. A balti országokkal viszont viszonylag konfliktusmentes a magyar külpolitika, ahogy a déli régióval is, innen csak Olaszország fejezte ki aggodalmát a magyarországi magán-nyugdíjpénztári alapok felszámolása, illetve a dolgozók megszerzett jogainak védelme miatt.

A Policy Solutions elemzése kiemeli, hogy az Orbán-kormány a demokratikus rendszer átalakítását érintő intézkedéseit bíráló külföldi kritikákat legtöbbször arra hivatkozva igyekezett figyelmen kívül hagyni, hogy azt állította, a bírálók valójában a gazdasági érdekeik vélt vagy valós féltése miatt kritizálják Magyarországot. Vagyis a demokrácia gyengítésének vádja mögött valójában jól meghatározott gazdasági érdekek állnak. A kormánynak ezt az érvét cáfolja a tanulmány, hiszen valamennyi kritika, nézeteltérés vagy konfliktus között mindössze négy tagállam adott hangot a magyar gazdaságot illető negatív véleményének.

Az elemzés kizárólag európai uniós tagállamokra terjed ki, így olyan esetek nem kaptak helyet benne, mint például az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov átadását követő feszültség, amelyben Örményországgal kerültünk igen komoly diplomáciai összetűzésbe – idézi a tanulmányt a Stop.hu.