Magyarország hajszálra a 'részben szabad' minősítéstől
Ha lehet ennél rosszabb, a média szabadsága felett őrködő Freedom House idén a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt ismertethette szokásos éves jelentését: a napokban Washingtonban a sajtószabadság világnapjára, május 3-ára esemény-, és konferenciasorozattal emlékeznek. Ez ugyanis idén egybeesik a média szabadságának globális fontosságát aláhúzó, 1991-es windhoeki nyilatkozat huszadik évfordulójával. A rendezvényeket a többi között az Unesco, az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete, valamint az amerikai külügyminisztérium szervezi.
A FH hétfőn közölt rangsorában 23 pontról 30-ra növelte Magyarország indexét a 2009-es évet minősítő tavalyihoz képest; az értékelésben a magasabb pontszám kevésbé szabad sajtót jelent. Úgy értesültünk: a hétpontos különbség a negatív irányban példátlan a kiforrott európai demokráciák között; ezt érdeklődésünkre egyelőre a FH nem kommentálta. Az viszont tény: hazánk Görögország, Guyana és Szamoa társaságában a "szabad" besorolású országok legutolsói között található, 31 ponttal már a "részben szabad"-ok közé esett volna vissza. Magyarország ugyancsak utolsó helyre került a szűkebben vett Kelet-Közép-Európában; Szlovénia, a többi visegrádi állam és a balti országok is megelőzik.
- Nem sok reménye van az olyan országnak a valódi demokrácia kivívására vagy fenntartására, amelyben az újságírók nem tudósíthatnak szabadon, a kormány vagy más szereplők közbeavatkozásától való félelem nélkül. Idén különösen nyugtalanít bennünket a fiatal, illetve botladozó demokráciák visszaesése, mint Mexikóé, Magyarországé vagy Thaiföldé - mondta David Kramer, a Freedom House ügyvezető igazgatója. A teljes képhez hozzátartozik: három európai uniós tagállam, Bulgária, Olaszország és Románia sajtója csak a "részben szabad" kategóriában kap helyet. A legszabadabbnak a finn, a norvég és a svéd médiát, a legkevésbé annak a türkmént és az észak-koreait találták. A világ nagyjából egyharmad-egyharmad arányban osztható fel "szabad", "részben szabad", illetve "nem szabad" országokra.
- A leminősítés a minden nemzetközi tiltakozás dacára meghozott médiatörvénynek tudható be. Egyben rámutat, hogy a kormány tavaly második félévi állításával szemben - miszerint nincs miről beszélni, hiszen úgymond nincs is még törvény - a nemzetközi szervezetek a kezdetektől, öt törvényhozási aktuson keresztül, folyamatosan figyelemmel kísérték a jogszabály alakulását. Ám a kormány dokumentálhatóan nem hallgatott ezekre az intésekre - mondta lapunknak Washingtonban Haraszti Miklós. Az EBESZ előző sajtószabadság-felelőse, a New York-i Columbia Egyetem vendégtanára a Guillermo Cano újságíródíj zsűritagjaként és felkért vitavazetőként vesz részt a világnaphoz fűződő eseményeken az amerikai fővárosban. - Mivel a FH 2010 végével zárja értékelését, Magyarország most még elkerülhette, hogy a "részben szabadok" közé sorolják át. A jelenlegi médiatörvénnyel nem is lehet majd javítani a mostani helyzeten, legfeljebb tovább rontani az alkalmazásával - tette hozzá Haraszti. A konferenciasorozat magyar résztevőjeként szerepel még Nádori Péter, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) elnöke, az Origo főszerkesztője.
Hazánkról kiadott értékelésében a FH többek között "potenciálisan széleskörű tartalmi korlátozásokról" tesz említést a médiatörvény kapcsán, azt írva: "Orbán Viktor konzervatív kormánya korlátozó törvényt erőltetett át a parlamenten, és ellenőrzést szerzett a médiafelügyelet, valamint a közszolgálati média felett". Az "új szabályozó hatóság" kapcsán a "kormánypárti kinevezettek dominanciája" miatt fejezi ki aggodalmát a FH. Megemlíti, hogy bizonyos körülmények között az újságíróknak fel kell fedniük forrásaikat, illetve a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét is.
A huszadik évfordulós ünnepségekre a Nelson Mandela egykori szabadságharcos, későbbi dél-afrikai elnök által vezetett nemzetközi "bölcsek" - köztük Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár vagy Jimmy Carter amerikai exelnök - is írással készültek. A globális ügyekben állást foglaló tizenkettek nevében a Nobel-békedíjas finn Martti Ahtisaari, valamint az algériai Lakhdar Brahimi az "új média" által elősegített "arab tavasz" apropóján leszögezi: "Amint ismételten láthattuk a világban, a cenzúra és az információ feletti ellenőrzés a kivételezett kevesek érdekét szolgálja; rossz hatással van a jogállamiságra. A szabad, sokszínű és felelős média ellenben az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot erősíti."
