Korrupt rendőrök ellen nyomoznak

Vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Szolnoki Nyomozó Ügyészség két rendőr ellen, miután egy külföldi autós azt állította, hogy pénzt kértek tőle, mert a megengedettnél gyorsabb hajtott - .

Magyar Sziget: az LMP az ügyészséghez fordult

A legfőbb ügyészhez fordult az LMP-frakció nevében Dorosz Dávid – a képviselő azt kéri Kovács Tamástól, hogy vizsgálja meg a „Magyar Sziget” elnevezésű rendezvényen történteket.

Nyomoz a rendőrség a Magyar Szigeten történtek miatt

Nyomozást rendelt el a verőcei Magyar Szigeten történtek miatt a Váci Városi Ügyészség, amely a Váci Rendőrkapitányságot bízta meg az ügy felgöngyölítésével.

Szorul a hurok a volt rendőrtábornok körül

Befejeződött a bizonyítási eljárás Berta Attila, a vesztegetéssel vádolt nyugdíjas rendőr tábornok, egykori budapesti rendőrfőkapitány büntetőperében hétfőn a Fővárosi Bíróságon.

Órásgyilkosság: nincs napirenden a perújítás

Sem az ügyészség, sem a rendőrség nem készül perújításra a 12 évvel ezelőtt Földes-Szabó Attila terhére rótt, de végül jogerős felmentő ítélettel zárult Fő utcai órásgyilkosság ügyében.

 

Magyar Sziget: a Helsinki Bizottság bíróság elé vinné az ügyet

A rendőrség – egyébként etnikai feszültségektől terhes időszakban – a Magyar Sziget szélsőséges közönsége előtt elhangzott neonáci uszítást sem értékelte közösség elleni izgatásnak, ezért a Helsinki Bizottság panaszt nyújtott be az ügyészséghez, és a nyomozás folytatását követeli.

Panaszt nyújtott be a Magyar Helsinki Bizottság április 13-án a Pest Megyei Főügyészséghez, amiért a rendőrség április 6-án - nyolc hónapnyi nyomozás után - bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást a 2011-es Magyar Sziget fesztiválon Tyirityán Zsolt által tett gyűlöletkeltő kijelentések ügyében.

A szervezet közleményben tudatja: a nyomozás folytatását kéri, mivel álláspontja szerint a beszéd elmondásával bűncselekmény valósult meg. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szerint a cselekmény alkalmatlan volt arra, hogy vádemelési javaslatot tegyenek, Európa számos országában viszont az efféle kijelentések miatt büntetést szabnak ki, s az elkövetőket az emberi jogok európai egyezménye – amely biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát – sem védi meg.

A nyomozóhatóság határozata rögzíti, hogy hangfelvétel tartalmazza Tyirityán 2011. augusztus 4-én a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Magyar Sziget című rendezvényén elhangzott kijelentéseit. A betyársereg vezetője a Szent Korona Rádió sátrában, nagy nyilvánosság előtt kijelentette: „el kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütő billentyűjét valaki meg tudja húzni, esetleg akkor, hogyha egy másabb bőrszínt lát”.

„A fajok háborúja zajlik, ezért el kell jutnunk egy szintre, arra, hogy újra agresszívvá, erőszakosakká, szikárakká, mohókká, szinte fenevadakká váljunk” – hangoztatta Tyirityán. Majd feltette a kérdést: „bennünk lesz-e annyi, hogy le merjünk lőni egy rohadt, tetves zsidót?”.

A határozat nem utal rá, de elhangzott a következő is: „esetleg ott feküdne édesanyád vérbe fagyva, és egy mocskos cigány szurkálná belé a kést”.

A Helsinki Bizottság szerint ennél egyértelműbb uszítás (erőszakra való közvetlen felhívás) és ennél erőszakra hajlamosabb hallgatóság Magyarországon nehezen képzelhető el. A nyomozóhatóság tehát egy – a gyöngyöspatai események közelsége miatt – etnikai feszültségektől terhes időszakban, szélsőséges és erőszakos közeg előtt elhangzott nyíltan neonáci uszítást nem értékelt közösség elleni izgatásnak.

A rendőrség nem vitatta, hogy a „kijelentések alkalmasak gyűlölet kiváltására, a társadalmi rend és béke, a harmonikus és toleráns emberi kapcsolatok megzavarására”. Álláspontja szerint azonban – és ez az Alkotmánybíróság korábbi döntéseivel is nagyjából összhangban van – „bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha a gyűlöletkeltő kifejezések hatására a sérelem bekövetkezésének reális lehetősége van, mivel a sérelem feltételezett bekövetkezése nem elegendő a bűncselekmény megállapításához.”

A Helsinki Bizottság szerint azonban az elhangzottak alkalmasak voltak arra, hogy a közönség valamely tagját erőszakos magatartásra sarkallják valamely zsidó, cigány vagy nem európai rasszjegyeket viselő személy ellen, és ennek lehetőségével Tyirityán Zsoltnak számolnia kellett, ez pedig elegendő a bűncselekmény megvalósulásához.

A magyar bírói gyakorlat a közösség elleni izgatással kapcsolatban nem egyértelmű, ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata világosan kimondja: a gyűlöletbeszéd nem élvezi a szólásszabadság által garantált védelmet. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság panaszában kéri a nyomozás lefolytatását, hogy bíróság dönthessen abban a kérdésben: követett-e el bűncselekményt a Betyársereg vezetője.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.